Ezt hogyan kezeljem?

Párommal 3 hónapja vagyunk együtt, korábbról már jó ideje ismerjük egymást... Minden tökéletes igazából, már konkrét közös jövő-terveink vannak, de mégis van valami, amit nem tudok hogyan kezelni. Rohamokban rátör, hogy nem bízik bennem... Illetve azt mondja, bízik, de hát nem úgy tűnik. Fél, hogy megcsalom/megcsaltam, elhagyom, nem szeretem, stb... Tény, hogy régebben nem éltem éppen jókislányként, de ő sem volt egy mintagyerek, és mindig mondja, hogy a múlt az már csak múlt... Akkor ilyenkor miért nem? Ez csak úgy random jön rá néha, nem is tudom, mi járhat ilyenkor a fejében, mert nem nagyon mondja el. Nem tudom, mi a fenét tehetnék még. Ő is tudja, hogy vagy suliban, vagy dolgozni, vagy vele vagyok, a kieső pár órában meg itthon, időm sem lenne megcsalni. Nemrég kórházban volt, 4 napig ültem mellette reggeltől estig és fogtam a kezét... Nem azért csináltam, hogy ezzel most bizonyítok, hanem mert tényleg úgy éreztem, hogy ezt kell tennem, és neki is jó volt, de akkor miért nem tud biztos lenni bennem? Ha megcsalnám, nem a másik pasihoz mentem volna addig, mondván, úgysem tudja meg amíg kórházban van???

Igazából lehet, hogy nem is velem van a baj, hanem csak sokat csalódott, ezt mondja is... De mit csináljak, ha nem tudom vele megértetni, hogy én nem akarom megcsalni és elhagyni, mint az exei? Jobban szeretem bárminél... De már ez tényleg kiakaszt. Egyébként ezen kívül tényleg minden tökéletes, szóval nem nagyon tudom, mit csináljak ezzel. Az eredményes lehet, ha elviszem magammal pszichológushoz (nemsokára megyek én is, tőle függetlenül)? Vagy csak türelmesen várjak, míg elmúlik?