Szerintetek mit kellene csinálnom? Hogy ismerkedjek?

Kisvárosban élek, 50kmre lévő suliba járok egyetemre vonattal kb naponta. Lefoglal a suli és az, hogy a város egyik végéből járkálok a másikba, kaja után nézek, stb., mert jobban szeretem azt a részét. Amíg jó idő volt addig ki lehetett ülni a parkba, sétálni, ellenni a téren, parton, most viszont csak a plázába járhatok melegedni ha éppen nincs óra.

Másik városban ahol az időm nagy részét töltöm elég sok a program, viszont általában estefele vannak és akkor már kifáradok. Szeretek akkor már itthon lenni, leülni a gép elé, kicsit pihizni. Ha el is mennék valahova mit csinálnék? Ülnék és iszogatnám a forró csokimat vagy a vörösboromat? Nem lenne kivel elmenni. Nagy nehezen mégis akkor nem élvezném, sokszor érzem magam frusztráltnak ha olyannal "kell" beszélgetnem akivel nem vagyunk olyan viszonyban, nem szeretek csak úgy csacsogni a semmiről, meg sokszor pont akkor nem is jut eszembe semmi amit mondhatnék. Ördögi kör. Sokszor olyan érzésem van már, hogy képtelen vagyok emberi kapcsolatokat kialakítani. Mondjuk az fura, hogy vonaton tök lazán elbeszélgetek akárkivel minden hülyeségről. Általánosban még volt pár barátom, de szétszéledtek a sulival, próbáltam összetartani a csapatot, de csak én kerestem őket. Úgy meg nem megy. Nekik gondolom alakultak új barátságok. Nekem nem. Max beszélőviszony. Az a pár lány is tök ilyen szobanövény típus, mint én. Úgy érzem, hogy elpazarlom a fiatalságom. Buliban viszont szerintem esélye nincs komoly kapcsolatnak, hogy kialakul. Valahogy nem is tudnék elképzelni magam mellé olyat aki minden héten eljár. Más persze beülni valahova és meginni valamit, de akkor se legyen azért részeg.

Jól tudom érezni magam egyedül is, de kicsit azért sok ez így. Nem magammal szeretnék teázni meg vizipipázni. :)

Megszoktam, hogy van max 3 ember akivel elvagyok és nincs az, hogy többel eljárogatok akárhova egy szokásos csajos beszélgetésre. Fiúkkal meg nem kéne nekem barátkozni, mert vagy prédának érzem magam akit minden pillanatban úgy néznek mikor teríthetnek le vagy baráti szex vagy viszonzatlan szerelem, másik részről nem hagyom kialakulni ha érzem, hogy nem tudnám viszont szeretni.

Gondoltam rá, hogy eljárhatnék pl. táncolni, de ez sem biztos, hogy jó ötlet, mert nem tudom megjegyezni a koreográfiákat és néha elég béna tudok lenni. :) Szaunába is elmennék, de ott meg ki akar ismerkedni amikor tocsog a víz mindenkiről? :D Csapatsportokban is béna vagyok, futni szeretek. Nem tudok mit kitalálni mi a fenét csináljak... Gyanítom könyvtárban sem fognak leszólítani. (Na meg pont ilyen könnyen rátalálnék életem szerelmére amikor 21 évig nem jelentkezett. :D)

Külsőmmel nincs gond, de biztos van olyan akinek nem vagyok az esete. Ha kezdeményeznek is akkor vagy nem olyan akivel lehetne is valami vagy elkéri a fb adatlapot és cső.

Legdurvább az, ha nem lenne ez az oldal egy jókora nagy 0 lenne a "szerelmi életem", bár így sem nagy durranás, de legalább nem telt eseménytelenül 2 év és tapasztalatot szereztem.