Ti mit tanácsoltok? L/23

a történet:1 hónapja szakítottam (majdnem 6 évig voltunk együtt),a probléma sok volt,nagyon menekülni akartam,pasizni is,de soha nem csaltam meg és 17 éves korom óta nem éltem semmit,az ex viszont mehetett kocsmába ha akart (f/31),meg amíg együtt éltünk 2 évig sokat tűrtem az apja miatt is (sokmindenbe beleszólt és ha az ex-nek szóltam h ez nekem nem tetszik nem állt mellém) sőt az ex is b..sztatott h hogyan mosogathatok el stb...szakítás után 1 hétre összejöttem 1 34 éves sráccal,nem volt betervezve,főleg azért mert annyira nem helyes,sokat dolgozik,de ha találkozunk jó vele,mert odaadó,törődik velem,belsőleg több,mint sz ex,de most pár napja rengeteget gondolok rá,úgy érzem hiányzik nagyon,beszéltem is neki erről,sírtam neki h mennyire bánom,bárcsak a régi életünk lenne,azt mondta már késő,nem tudja mi lenne a garancia arra h újra bízzon bennem,és őszintén szólva igaza van,mondtam neki h ha újra kezdenénk mindennek változnia kell,mellém áll,pár hónap-év után eljegyez,esküvő,gyerek...ezekek a feltételek azért,mert szerinte ő velem tervezett és a szülei is ezt szerették volna,de sose lépett,ahogy ezt felvázoltam látszott rajta h inkább marad ő örökké független,nem mondott semmit,de én ezt így éreztem,a 40 éves báttya is együtt volt tizenpár évig 1 nővel,gyerek is lett,de össze soha nem házasodtak,meg ő is szeret jobban kocsmába ülni is inni,minthogy más fontosabb legyen,én úgy vettem észre,nah...szóval,nem érné meg h újra kezdjük ugye?némi remény talán van,de érdemes-e??és a mostani srác??nem helyes,alig találkozunk,de viszont sokmindent megtesz értem,ami jól esik,kedves és odafigyel rám...még csak találkozgatunk,komolyabb dolog még nem történt,nem vagyok még szerelmes,jó vele,szeretném szeretni csak ez még idő nekem v nem tudom.

.nem vagyok ribanc,csak tanácstalan,tudom mik a pro-kontra érvek náluk,de megerősítést,tapasztalatot,tanácsot h mit tegyek.