Ha lesz társam, akkor ennek az időszakomnak tényleg vége?

nem így működik szerintem

ha így viselkedsz sose lesz társad (bár ne lenne igazam)

de ha először szociális leszel, beszélgetsz emberekkel, eljársz valahova, akkor boldogabb leszel és akkor lesz társad

én így látom, hogy így működik a világ, és nem "visszafelé" de valaki talán jobban le tudja írni nálam, na meg cáfoljatok meg nyugodtan

Az, hogy antiszociális vagy összefüggésben van azzal, hogy meleg vagy? Azért nem érzed magad jól társaságban, mert nem tudják, hogy meleg vagy, és emiatt nem tudod önmagadat adni, vagy annak semmi köze az egészhez, és egyszerűen nem szeretsz emberek közt lenni úgy alapból (mondjuk szorongás vagy félénkség miatt)?

Tapasztalatból mondom, hogy attól még mert lesz társad, ne várd, hogy a világ minden baja meg fog oldódni körülötted/benned. Régebben amúgy én is hasonló cipőben voltam, pszichológushoz is jártam. Közben lett társam is, és a pszichológusom nagyon megörült neki (ki is jelentette, hogy "meggyógyultam"), mert az általános közérzetem javulni látszódott. De ez a "javulás" nem tartott pár hónapnál tovább, utána ugyanúgy minden szar lett, csak már az akkori társamra is kihatott ez az egész.

Nem akartam itt nagy sztorizásba belemenni, csak arra akartam rámutatni, hogy persze, ha valakinek társa van, az csomó pozitív dologgal jár, de nem lesz gyógyír mindenre...főleg (az esetlegesen) mélyen gyökerező lelki gondokra nem.