A legutóbbi párkapcsolatomban az exem nagyon megalázott, a gyerekünket sem akarta, faképnél hagyott, azóta képtelen vagyok új kapcsolatba kezdeni, mert félek, hogy mindig ugyanaz a vége, ti mit tennétek, hogy újra legyen "kedvetek" a társkereséshez?

28/L vagyok, kifejezetten szép voltam, fotósmunkákra (nem akt, nem pornó, nem meztelenkedés) jártam, megfizettek érte, ültem modellt szobrásznak, festőnek, most azonban (a kapcsolatnak 2,5 éve) nem foglalkozom a külsőmmel, mert úgy érzem, nem kifizetődő.

Azt gondolom, hogy tök felesleges újra szépnek lennem, mert úgyis csak ilyen ürgéket vonzok magam köré, így, ha nem vagyok szép, legalább nem bántanak.

Nem mertem erről senkinek beszélni, mindenki úgy tudja, a kapcsolatunknak azért lett vége, mert elment külföldre dolgozni.

Nem akarom ezt sem hordozni tovább magamban, de félek, ha elmondom bárkinek, majd alkalomadtán visszaélnek vele.

Képtelen vagyok elhinni, hogy lehet normális kapcsolatom még, pedig amúgy minden adott, belsőépítész vagyok, sok hobbival, igyekszem aktívan tenni mindent, sok ismerősöm, kedves barátaim vannak, nem vagyok megkeseredett.

Viszont ezt a sebet hordozom magamban, nagyon durván bántott ez az ember, nagy kárt okozott nekem, és éppen most kellene, hogy a legszebb legyek, hiszen már nemsokára 30 éves leszek, de képtelen vagyok "újraszép" lenni.

Kérlek, ne pszichológust ajánljatok, inkább ötleteket.

Ti elmondanátok mindenkinek ezt, hogy milyen rossz volt?

ÉS mit tennétek, hogy újra legyen kedv társkereséshez?