A barátom lassan már hozzám se akar majd érni? (bőv. Lent)

Sziasztok!

A helyzet a következő: A barátom vallásos. Ezzel mindig tisztában is voltam. Illetve nem csak hogy vallásos, de sok dologról teljesen más elképzelése van mint a legtöbb embernek. Pl. nem csókolózunk nyilvánosan - ez még oké mert én se rajongok érte, de ő pl. nem szívesen ölel át vagy akár érint meg más emberek előtt mert hogy "nem illik". Igazából, amikor csak kettesben vagyunk -ami nagyon ritkán fordul elő- akkor is csak ritkán ölel meg.

Két éve vagyunk együtt és az előzőekből ki lehet következtetni, hogy még nem feküdtünk le. Az elején nem nagyon értettem hogy neki hogyhogy nem jut eszébe, de gondoltam ő más mint a többiek és nem akar sürgetni. Nem rég azonban felhoztam a témát, hogy ő nem gondol-e rá vagy nem érzi-e hogy meg "kellene" már történnie és erre közölte hogy nem, semmiképp, házasságig nem. Lehet én vagyok a buta hogy erre eddig nem gondoltam, hogy ő így gondolkozik, de én nagyon meglepődtem. És nem azért mert egy szexmániás ember vagyok - mert még én sem voltam senkivel - hanem én pl ha most felvetné az ötletet hogy aludjak nála én belemennék simán, mert nagyon szeretem és természetesen vonzónak találom így akarom is. Most azonban kicsit letört vagyok emiatt, mert nem biztos hogy én szeretném ezt így csinálni.

Viszont szeretem és én bíznék abban, hogy előbb-utóbb "belemegy" a dologba és változtat egykét dolgon, de viszont attól is tartok, hogy a vallást választaná és nem engem. De persze nem szeretném választásra kényszeríteni...

Ti mit csinálnátok a helyemben? Beszéljek vele, vagy felesleges? Félek hogy ha megmondom neki kereken a véleményem akkor csalódni fog bennem, vagy teljesen összetör ha esetleg nem tudjuk megbeszélni....

Amúgy 18 éves srácról beszélünk.

Köszi a válaszokat!