Miért nem érdekelhetek egy embert sem?

Normális válaszokat kérek pocskondiázást nem, főleg nem olyanoktól akik nem is felnőttek.

Az általános iskolában és a gimiben is gúnyolódtak rajtam a csendességem miatt, pedig én sosem bántottam meg senkit egy rossz szóval sem. Az iskolában is csak addig voltam jó valakinek míg segítettem neki, utána már nem. Így sosem voltak barátaim, viszont a tanárok többsége szeretett. Sosem jártam bulizni, nem is cigiztem soha, nem alkoholizáltam, mint más velem egyidős. Voltak rövid kapcsolataim, tehát csókolózni már csókolóztam, de még szűz vagyok. 1 hónap után nem voltam hajlandó lefeküdni olyan fiúkkal, akik komolyan sem vettek. De őszintén bevallva pedig nagyon vágynék szexuális kapcsolatra egy komoly kapcsolaton belül. De amúgy csak rossz tulajdonságaim vannak pl. csendes, naiv, önbizalom hiányos vagyok. Sokat gondoltam már a halálra is, de az öngyilkossághoz nincs bátorságom. Most is eljárok egy tanfolyamra, de még most felnőtt fejjel sem sikerült senki szimpátiáját kiváltanom. Nem szólnak be nekem, de nem is nagyon beszélnek velem. Természetesen ott sem tetszek egy fiúnak sem. Úgy érzem vénkisasszony maradok. L/23