Milyen érzés a búcsúzás?

sz**r

Szakításra gondolva pl. nekem rettenetes volt... Nagyon ijesztő volt belegondolni, hogy milyen lesz ezután az életem nélküle...és nagyon hiányzott sokáig.

Nem mindegy, hogy miféle búcsúzásról van szó. Ha örökké váltok el pedig nem akarnátok az nyilván nem valami jó. Ha csak elbúcsúztok, de jövő héten újra találkoztok az nem vészes, maximum hiányzik majd egy kicsit de nemsokára úgyis találkoztok megint. Ha a búcsúba járásra gondolsz, az meg egészen vidám élmény lehet kicsiknek és nagyoknak is.

sose érezd úgy, hogy örökre, bár most hasonlóan vagyok én is, de valamiért úgy érzem, hogy fogom még látni. egyébként, milyen érzés volt, amikor úgymond elbúcsúztam tőle? hát, még most is teljesen átérzem, pedig több mint három hónapja volt. olyan szorosan megöleltem és hozzábújtam, mint még soha, minden érzékszervemmel csak rá figyeltem, az ujjaimra a hátán, hogy milyen megtapintani, közel érezni, belefúrtam a fejem a nyakába, az illatát is igyekeztem "megőrizni", aztán hallottam, ahogy halkan még súgja, hogy másnap találkozunk (én már tudtam, hogy nem fogunk), majd lassan elengedtem, és úgy, hogy már nem is néztem vissza rá, elmentem. borzalmasan fájt, még most is, de nem tehettem mást. emlékszem, hogy úgy éreztem, mindennek vége, alig bírtam eljönni onnan, de nem sírtam, túl agy trauma volt akkor sok minden. a búcsúzás borzalmas, még sosem búcsúztam el így senkitől, tudva, hogy lehet, hogy csak hosszú hónapok, évek után láthatom (ha egyáltalán). remélem nem lett túl nyálas, és segít egy kicsit :) 20/L