Ezzel ellőttem minden esélyét, hogy valaha is lefeküdjünk vagy összejöjjünk?

Múlt hétvégén volt egy kis összeröffenés az osztályunkon belül, az egyik lnáynál aludtunk 7-en. Ott volt az a srác is, akivel egy ideje "cicázunk" egymással, nem egyszer volt már rá példa, hogy majdnem lefeküdtünk, majdnem, de aztán mégsem, mindig valami megakadályozta...

És ezen az estén történt, hogy egész este agyaltam azon, hogy mit kéne csinálni, mert rajta is láttam hogy ez a helyzet elindít benne valamit, és ezzel én is így voltam. Ezért, amikor ő fürdött (és feltehetőleg lassan végzett is) én utánamentem a fürdőbe, persze rögtön beindult nála a "gépezet", smároltunk, meg már fogdosott, amikor belém hasított valami nagyon rossz, kvázi az, hogy ha most engedek neki, akkor az életben nem mosom le magamról a r.ibanc jelzőt, ezért egy szó nélkül leállítottam, és otthagytam. Ezt későb megbántam, mert ahogy végzett, elég idegesen nekem esett, hogy ez mire volt jó, meg minden, tök igaza volt. Összekaptunk elég csúnyán, és úgy terveztem, hogy akkor mára a kommunikáció köztünk kifulladt. Ő valami hatalmas franciaágyon elhelyezkedett még két sráccal, én meg máshova mentem, de annyira bántott a dolog, hogy nem bírtam magammal, és hát konkrétan bemásztam mellé... Nem utasított el, ugyanúgy csókolt, meg ölelt, ahogy előtte, és amúgy végül tök nyugiban aludtunk el együtt....másnap meg mintha semmi nem történt volna, mint két barát, csak barát...

Beparáztam, hogy ezzel elcsesztem a dolgokat, még mielőtt bármi is történhetett volna...szerintetek?

17L