Menjek vagy ne? Ész vagy szív?

A volt barátomról van szó. Vége lett még tavaly nyáron a kapcsolatunknak ,mert nem hitt magában ,sem bennem.

Önbizalma nem volt rendben , azt nagyon hitegette,hogy szeret,mindenkinél jobban.

Sajnos én akkor még fel sem fogtam,hogy milyen fontos ő nekem ,és nehezen mutattam ki . Tudtam arról,hogy más lányokkal is barátkozik,mindig is zavart.

Egy félreértett szituáció miatt , mondtam,hogy hagyjuk egymást.Hirtelen,rossz döntés volt ,és már bánom,de akkor és ott úgy éreztem,át vagyok verve,hiába mondja ,hogy szeret.

Tavaly óta 3szor keresett fel,de csak interneten.

Nekem az érzelmeim nem változtak,még mindig szeretem,és legszívesebben megmondanám neki.

Minden alkalommal barátkozni akart, és annyit írt hiányzok neki. Én leírtam,hogy vagy újra legyünk együtt vagy pedig ne keressen többet,mert nem tudok a barátja lenni,még vannak érzelmeim.

Erre ő azt írta,megért ,és nem keres többet és egy mosolygós fejjel elköszönt.

Már megint úgy éreztem ,hogy ez csak direkt volt,hogy felzaklasson ,és már nem szeret.

Ami most bekavart abban,hogy én el akarjam felejteni,az az,hogy valamelyik nap megláttam őt a városban ,és már így tudom,h abban az időpontban mindig ott van és lesz.

Azt vettem a fejembe ,hogy ennyi idő után jó volna látni ,hogyan néz rám , és elmennék oda direkt,hogy "összefussunk".

Nem állítanám le,csak a reakcióját nézném .

Tudom,hogy ő lemondott rólam,ezt még a szakításkor írta...hogy elfogadta,hogy nem lehetek az övé,de én ezt nem tudom elfogadni,hogy így eldob ,ha szeret.......

Viszont,ha elmegyek erre a helyre,hogy lássuk egymást,félek ,hogy rosszul sül el.... ha levegőnek néz ,közömbös vagyok neki.

Bármi jobb,mint a közömbösség..... de szívem szerint elmennék.

Az a baj,hogy minden héten ezen a napon olyan feszült vagyok,mert tudom egy lehetőség lenne...de ki kell hagyjam,ha túl akarok lépni.

Mit gondoltok,mire hallgassak?

19L