Szerintetek a személyiségem fejlődött, vagy nem szeretem annyira?

Az első szerelem elég későn jött az én életembe, de mégis, lehet pont azért mert az első volt, ő volt az akiért mindent feladtam volna.

Akár vidéken is életem volna vele, lényeg annyi volt, hogy mellette lehessek.

Második barátnőmmel szintén valami hasonlót éreztem, sose került szóba, vidéki lány volt én Pesti, de ha nagyon ragaszkodott volna hozzá, megtudott volna győzni a vidéki életről ez egészen biztos.

Mind a két lány csalódás volt, végül véget ért, nem fejteném ki miért, komoly terveim voltak velük.

Most belépett az életembe egy új lány, lassan 3 hónapja már :)

Vele viszont nem érzem ezt, vele már ilyen dolgok szóba kerülnek, és neki sokkal kevésbé akarok engedni. Kompromisszumot akarok, és vidéket semmiképp, nem akarok baromfiudvart se, és ezt meg is mondtam neki!

Hihetetlen már ilyenek szóba kerülnek ennyi idő elteltével, ez ilyen kis játszadozás a jövővel.

Nem tudom én erősödtem meg, vagy őt kevésbé szeretem. Talán csak nincs azaz elvakult szerelem...