A folyamatos, éveken keresztül tartó egyedülállóság abnormális, szégyellnivaló állapot?

*hiszem

Akkor tettel meg mindent, ha elvezed az egyedulletet! Akkor fognak tspadni. N

#4: Jól mondod, mert a nők kifigyelik, hogy egy férfi mikor érzi jól magát a bőrében, aztán rávetik magukat és megeszik az életüket. A szokásos forgatókönyv.

#4: Aki élvezi az egyedüllétet, gondolod, hogy kéne a háta közepére púpnak egy nő, mi? :D

Nő vagyok, de nem érzem, hogy abnormális lennék. Szégyent sem érzek. Neked sem kellene.

Szerintem ne érdekeljen ki mit gondol.

Harom hazassagon tul vagyok. Szep volt, jo volt es eleg hosszu kapcsolatok is voltak ... van olyan exem akivel a mai napig joban vagyunk ... mostansag viszont mar majd egy evtizede egyedul vagyok es ez az en dontesem. Nem szegyen, nem hinnem, hogy abnormalis ... egyszeruen most igy akarom, jol elvagyok egyedul. Azt csinalok amit es amikor akarok, mincsenek kerdesek, nem kell elszamolnom semmimmel, nincs felelosegem senkivel szemben, nem kell odafigyelnem es gondoskodnom senkirol, olyan es annyi baratom van amennyit csak akarok, nem kell pofavizitre jarnom masok rokonsagahoz es nem kell rettegnem a hulye baratnoktol akik mindig sutyorognak es kevernek. Igen, neha hianyzik egy kis odabujas, en is kedvelem a szexet ... de! ... ha ezt az ici-pici hianyt leszamitom, sokkal jobb egyedul. Sokkal!

Nem egy szokatlan dolog, - szóval a szégyennek ehhez nincs köze.