A többség szerint ha egy férfi szakít egy nővel, akkor a férfi "csak kihasználta" a nőt. Akkor értelemszerűen, ha a nő szakít, abban az esetben a nő használta ki a férfit?

Milyen többség? Én sose gondoltam így, ez nem ilyen egyszerű. A csalódott félben mindig ott van a sértettség, és az ember hirtelen felindulásból mond olyan dolgokat, amiket ha átgondolna, nem is igazán gondol komolyan. Inkább utólag szokott jönni a belátás ezzel kapcsolatban.

Én a kihasználást soha nem aszerint bélyegzem rá valakire, hogy milyen nemű, hanem hogy mik voltak a körülmények és az indíttatás. Ha valaki látványosan eltartatja magát, az kihasználás, ha valaki csak szexre megy, de ezt nem tisztázza az elején, és a másik fél láthatóan többet remél, az kihasználás... stb.

Ha a férfi szakít:

"fúúj, ez a gonosz férfi, csak arra kellett neki a nő. Minden férfi disznó és egoista."

Ha a nő szakít:

"fúúj, ez a gonosz férfi, a nő végre csak a szívére hallgatott, ez a férfi nem is volt méltó hozzá, blabla"

Nem a szakítás a lényeg, hanem hogy hogyan zajlik a szakítás. Ha magyarázat nélkül kidobja vagy megcsalja akkor a szakító fél nem jár el korrektül, bár mi csak a történetnek az egyik odalát ismerjük.

Önmagában a szakítás nem szemét dolog akár férfi akár nő követi el, hiszen ami nem működik azt nem kell erőltetni.

És szerintem itt jönnek iylen tanácsok mindkét nem felé vegyesen, hogy ha nem bírod tovább, hagyd ott.