Miért vannak még romantikus gondolataim az exbarátomról?

Egy héttel a tényleges szakításunk előtt "bolondult meg", egyik napról a másikra.

Az addig romantikus, bújós, édes barátom (aki a szakításunk előttig azt mondogatta hogy költözzek hozzá, és hogy minél előbb szeretne gyűrűt húzni az ujjamra) hirtelen hűvös lett, és mikor elkezdtem faggatni, először azt nyögte ki hogy már nem szerelmes annyira - és mivel a fenti tények miatt nem hittem el neki ezt - tovább kérdezősködtem és kiderült hogy hetek óta vonzódik az egyik ismerőséhez. És elhagyott hogy kipróbálhassa vele.

Azóta több mint egy hét eltelt, elmúlt a haragom, próbálok megbocsájtani, mert nem szeretnék haraggal a szívemben új életet kezdeni és később egy új kapcsolatba belevágni.

Viszont tegnap óta arról ábrándozom hogy visszajön és azt mondja hogy elkövette élete legnagyobb hibáját. És hogy még jobban szerelmesek leszünk egymásba mint előtte.

Miért csinálja ezt az agyam? Túl szeretnék már rajta lenni, de jönnek ezek a képek...

A családja sem érti hogy mi történhetett vele, én se igazán... :S

Tudom hogy jobbat érdemlek, de akkor most mi van velem? :S