Milyen ritka jelenség ez?

Mi így voltunk párommal. 5+ évig voltunk barátok. Mikor megismerkedtünk, egyikünknek sem volt senkije, én rögtön bejöttem neki - fordítva eleinte eszembe sem jutott, gyáva voltam én ahhoz... :) Aztán neki lett párja (illetve kibékült exével), aztán azért nem volt köztünk semmi. Barátok voltunk, de mindig egy kicsit többek annál - túlságosan jól kijöttünk. Párom, amikor volt, féltékeny is volt rá rendesen, még hanyagolni is kényszerültem egy darabig. :)

Végül ő volt az, aki kikezdett velem, miután én szakítottam az akkori pasimmal (gondolom, észbe kapott, hogy ez így nem oké :D), neki meg már nagyon halódott a kapcsolata a barátnőjével. Akkor egy kicsit összegabalyodtunk, de nem volt köztünk végül semmi komoly, mert hát ő ugye foglalt volt. Utána szakítottak, de a visszautasításnak hála még fél év telt el, mire újra meg merte kérdezni, hogy érzek-e még iránta valamit, vagy végképp elcs.szte. :)

Azóta együtt vagyunk. Másfél év telt el, jövő hónapban költözünk össze. :)

Összegezve: én nőként béna voltam ahhoz, hogy nyíltan merjek kikezdeni vele, ő meg félt a visszautasítástól. Ha nem vagyunk ennyire töketlenek, éveket (meg pár szar kapcsolatot) spóroltunk volna magunknak. :D

26N