Melegek, leszbikusok, biszexek! Mennyi időbe telt elfogadni a másságotokat?

Hát én már vagy 2 éve tudom h nemcsak a csajok teccenek meg már voltam is fiúval de sztem még mindig nem tudtam teljesen elfogadni :S Lehet h soha nem is fogom tudni.

16 bi F

Egyelőre örlődők.

Sajnos szüleim túlságosan kedvelték/kevelik a szexet, s az egész gyermekkorom arról szólt, hogy ki voltam téve ilyen hatásoknak részükről. A palettáról már csak az hiányzott volna, hogy megerőszakoljanak!

Anyám próbált belém nevelni rengeteg gátlást. Sikerült is neki, rá se tudtam nézni lányokra! Jött a tinédzserkor, szembesültem vele, hogy meleg vagyok. Nem volt nyomasztó, de mivel senki nem érdeklődött szexuálisan, így nem volt ezzel gondom, nem is tettem ki a kirakatba, mert magánügynek éreztem.

Aztán anyám részéről kiderült egy iszonyatosan ronda dolog, s teljesen összetörtem. Egy világ omlott bennem össze. Túlléptem, s elfogadtam, hogy a lányok nem olyanok, mint ahogyan ő próbálta belém nevelni: védtelenek, törékenyek akiket szeretni kell, de a szexet nem akarják, nem szeretik. Aki mégis, az meg rib@nc.

Valamikor 17 éves voltam, amikor azt álmodtam, hogy megkettyintem az egyik lány osztálytársamat... Akkor már tudtam, hogy valami zizi van.

22 éves vagyok. Kapcsolatom még nem volt sem nővel, sem fiúval. Egyelőre várom, hogy kiröppenhessek itthonról.

Szexuális vágyaim vannak, de mivel családi háttér miatt nem merek ismerkedni senkivel (sem nővel, sem férfival) ezért nem igen tudok ellene tenni. Vannak szexuális álmaim, ezeknek 70%-a szól nőkről, 30%-a férfiakról. Ebből gondolom azt, hogy heterónak "indultam", csak a szüleim miatt váltam azzá, ami.

Egyedül érzem magam, s félek. Félek attól,hogy ha nőbe szeretek bele, akkor emiatt elhagy, nem kellek majd neki. Férfiba nem szeretnék szerelmes lenni, mert amilyen szerencsém van, akkor biztos heteró lenne a "szentem".

14 éves korom körül már feltűnt, hogy néha szépnek tartok más lányokat is, és nem csak amolyan irigység-féle érzéssel. Akkoriban még nem volt tele a TV a mássággal, vagy csak én nem néztem eleget a TV-t, nem tudom. De akkor még nem értettem. 16 voltam, amikor rájöttem, mi van velem. Kiakadtam, mert legalább szexuális identitás terén szerettem volna átlagos lenni (egyébként hajviseletben, hasonló dolgokban szeretem, ha nem vagyok tucat, vagy csak kicsit eltérek az átlagtól). A barátomnak 1 hónap után mondtam el, ő rögtön elfogadta. Nekem a mai napig nem sikerült, pedig vannak biszexuális barátaim, és őket teljes mértékben elfogadtam. Csak valahogy a saját másságomat nem megy.

19/L

"Szegénykém. Küldök egy virtuális ölelést :D Szerintem szimpla bixesz vagy, kéne egy jó

pszichológus aki rendbeteszi a lelkedet..."

Köszi. Már "ugrásra" készen állok...

Mármint a pszichológusra. :)