Más pároknál is előfordult már?

Bevallom őszintén, magamtól én sem hívnám a barátom párját a házibulimba, ha nem is ismerem, vagy alig találkoztunk és nem volt szimpatikus. Szerintem úgy "illene" jobban megismernünk egymást, hogy a barátom szervez valami programot, ahova a társát is hozza és nem az én portámra hurcol egy idegent, aki nagy valószínűséggel nem érezné valami oldottan magát, mert nincs közeli viszonyba senkivel, viszont a többi vendég már egy jól összeszokott bagázs. Ilyenkor két tűz köré kerül a barát, hogy egyszerre kell a barátot/barátnőt szórakoztatni. Ha a barátom megkérdezi tőlem, hogy jöhet-e a kedvese, akkor semmi akadálya, de nehogy elvárd, hogy alanyi jogon idegenekhez tárt karokkal várnak, miközben te teljesen passzív vagy azzal szemben, hogy megismerd a baráti körét.

De amúgy én annak a híve vagyok, hogy a férfiakat néha hagyni kell, hogy lánymentes "kanbulit" tartsanak, kieresszék a fáradt gőzt, mert megfigyeltem, hogy sokszor visszafogják magukat és nem ökörködnek annyit a férfiak, ha ott van mellettük a nőjük. Persze ez párfüggő is, de néha jó külön-külön szórakozni, mindenki mi a saját kis társaságával.

21/L

Nálunk is így van többnyire, de párom be is vallotta, hogy ő egyszerűen nem tudja úgy elengedni magát, ha én is ott vagyok, pl. egy koncerten, buliban, mert akkor rám akar vigyázni, és nem az az első, hogy kitombolja magát.

Mondjuk azt gondolom, hogy elég alap dolog, hogyha neked ilyen elvárásaid vannak, hogy vigyen magával, akkor jelezd felé. :) A fentiek miatt nálunk se volt egyértelmű a dolog, volt belőle jó pár nyűglődés is megvallom, pont azért, mert számomra az volt a természetes, hogy bevonom a baráti körömbe (amúgy az adott társaságban mindenkinél, pont emiatt külön-külön is a baráti kör tagjai a párok). De képzeld, az egyik számomra negatív eset után leültettem, és felsoroltam neki, hogy ez nekem miért gáz, meg hogy nálunk mi a szokás (pl. hogy mindenhova együtt hívnak).

Bár másképp gondolja, megértette. Azóta eltelt egy év, és kialakult a magunk rendszere, van, ahova együtt járunk, és van, ahova külön-külön, hogy ki tudjunk kapcsolódni. Láss csodát, működik, csak ki kellett nyitni a számat. ;)

"nehogy elvárd, hogy alanyi jogon idegenekhez tárt karokkal várnak, miközben te teljesen passzív vagy azzal szemben, hogy megismerd a baráti körét"

Pontosan mit kellene tenni a kérdezőnek szerinted? Mitől nem lenne passzív? Elmenni olyan bulira, ahová nem kapott meghívást?

Mellesleg ez a "nem hívok el senkit buliba, akit nem ismerek" szerintem elég furcsa, mert hogy így hogy lesz lehetőség összeismerkedni, azt nem tudom.

Ha ez téged zavar, akkor kérd meg a párodat, hogy mutasson be rendesen a barátainak és szervezzen valamilyen közös programot, ahol összeismerkedhettek.

Ha szimpatikus vagy a barátainak, akkor valószínűleg legközelebb már téged is hívni fognak. Így pedig fokozatosan integrálódhatsz a baráti társaságba.

Ha viszont ellenszenvesnek vagy unalmasnak tartanak, akkor nem.

Szerintem nem tartozik az alapvető udvariasság körébe az, hogy egy baráti társaság tagjainak mindegyikük párját is meg kellene hívniuk a közös szórakozásra. Itt inkább a párodé a felelősség, úgyhogy ha szeretnéd megismerni a barátait, akkor vele beszélj.

Végül pedig ha a barátod azt mondja, hogy ő egyedül szeretne a saját baráti társaságával lenni, akkor legyél megértő, mert sok párnál előfordul, hogy mindkét fél a saját baráti társaságával megy el szórakozni, és emellett töltenek kettesben is időt. Szerintem ezzel sincsen semmi probléma, mivel egyáltalán nem magától értetődő, hogy az egyik fél barátai a másik fél szimpatikusak lesznek egymásnak vagy szeretnék együtt tölteni a szabadidejüket.

Nem tudom, nálunk is mindig a páromat hívják, vagy neki írnak, ha valami program lesz, de mindenki számára tök evidens, hogy az nekem is szól.

Nem lehet, hogy nálatok is így lenne, csak nem mész el, ők meg már feladták, hogy nem érdekelnek téged?