Mi a teendő, ha az életben már eljutottunk a gyerekvállalásig, de a kapcsolat még nem tart ott?

a főkérdés alapján azt hittem, hogy ez valami hülyeség, pedig nem.

szerintem se csináld ilyen észérvek alapján.

amikor tényleg szeretnéd, többet fogsz neki tudni adni érzelmileg, és szerintem abban is kreatívabb leszel, hogy hogy okozz neki örömet.

így viszont lehet, hogy bánni fogod, hogy nem teljes erőbedobással mentél neki, csak "beleegyeztél", mert ez értelmes lépésnek tűnt.

jóval idősebb vagyok nálad, és nem vállaltam még gyereket, talán nem is fogok. egyszerűen nem jó félelmekre alapozni.

inkább még várjatok 2-3 évet, mint hogy úgy vágjatok bele,hogy te még nem akarod.

nem kötelező csak azért szülni,mert a barátaitoknak most lesz gyerekük meg hát anyukádék is várják már.

semmi nem történik,ha még vártok pár évet. nyilván annyit,amennyi mindkettőtöknek megfelel. beszéljétek meg,hogy kb mikor szeretnétek belevágni a baba projektbe. csak a ti kettőtök véleménye számít szerintem.

Egy bölcs tanárom mindig azt mondogatta nekünk anno egyetem alatt, hogy a gyerek akkor jön, amikor jönnie kell. :)

Ha te kényszernek éreznéd, akkor ne vágj bele csak azért, mert mások azt mondják, hogy kell. Annyira azért nem vagytok öregek, hogy kapkodni kelljen.

A társaságban később is lesznek gyerekek (ha mást nem, akkor az Xedik kistestvérek), a nagyi meg két év múlva is ugyanolyan boldog lesz, hogy babázhat.

Én a helyedben sokat beszélgetnék a párommal erről a dologról, sokat segíthet feloldani a bizonytalanságodat. Ezzel együtt pedig éljetek, utazzatok, legyetek boldogok - aztán ki tudja, lehet, hogy néhány hónap múlva rádöbbensz, hogy mégis babázni akarsz. :)

Amíg nem érett a kapcsolatotok meg te lelkileg a gyerekvállalásra, addig nem szabad belevágni.

Ha egy (vagy több) gyerek "ott van", azt "visszacsinálni" nem lehet, ezért mindenképpen meg kellene várni, hogy hogy alakula kapcsolatotok.

Az meg, hogy vannak hasonló korú gyerekek a családban/ismerettségi körben - ez késöbb is így lesz, nemcsak most. Emiatt elkapkodni kimondottan butaság lenne.

Mindketten még elég fiatalok vagytok, 10 év múlva sem vagytok elkésve a gyerekkel.

Ha három év után sem érzed, hogy ettől a pasitól annyira akarsz gyereket, hogy már attól spontán peteérésed lesz, ha rádmosolyog, akkor ezt 7, 10, vagy 45 év után sem fogod érezni.

Lehet, hogy azért, mert belőled ez a gyereketakarós rész kimaradt. Ezzel sincs gond, csak időben tudjátok egymással tisztázni, ne legyen az, hogy te 3 év múlva jelented be, hogy soha nem akarsz gyereket, a párod pedig becsapva érezze magát.

Ráadásul a legtöbb ilyen párkapcsolat, ahol sokáig nem jön a gyerek, annyira ráépül erre a gyerektelen életmódra, hogy később pont ezért fogtok válni. Nem tudok együtt meglenni a lakásban hárman, nem tudsz mit kezdeni se magaddal, se a pasival, se a gyerekkel, ha egy esős délután beragadtok a lakásba.

Ezt a "kiélvezzük" meg kiéljük dolgot sem értem. Ez a legsz.arabb hozzáállás a gyerekvállaláshoz, meg az élethez is. Ha te szeretsz utazni, bulizni, társaságba járni, akkor sose fogsz változni. Tíz év múlva is ezek fognak neked örömet okozni, nem jön egy hirtelen kattanás az agyadban, hogy húúú, hát most már bulizzon a franc, jöhet a kakis pelenka!

Illetve már most úgy készülsz rá, hogy élned kell a gyerek előtt. Aztán véget ért az életed? Vagy többé nem tehetsz semmit a saját örömödre? Francokat! Lesz pár hónap, mikor a babával össze vagytok nőve, lesz pár év, mikor mindenben a gyerek az első, aztán jó estben szépen elkezdtek kicsit leválni egymásról. Ő megy a haverokhoz, ti meg kicsit egymással tudtok foglalkozni teljes mértékben. Vagy megy a nagyiékhoz kényeztetésre, ti meg kettesben bulizhattok, vagy mehettek moziba.

Mire a gyerek kamasz lesz, már elég, ha dobsz neki egy sms-t, hogy kaja a hűtőben, 8-nál előbb ne várjon titeket.

Amíg nem érzed magadban azt a késztetést, hogy jöhet a gyerek, addig nem is kell babát vállalni! Ezzel maximálisan, abszolút a legteljesebb mértékben egyet tudok érteni! De ideje lenne tisztázni azt magadban, hogy nálad ez vajon el fog-e jönni egyszer, vagy csak áltatod magad, mert nem akarod a párkapcsolatod elveszíteni egy ilyen nézetkülönbség miatt.

Márpedig, ha párod kedvéért szülsz gyereket (mindegy, hogy hány év együttélés után), de te nem vágysz a babázásra, akkor ott a házasságod el is temetheted. Aztán válás után meg jön a depi, a világfájdalom, és minden romokban, mert ott a gyerek, akit a férjed akart, te meg a férjed akartad megtartani, aki már sehol sincs. Rengeteg házasság ér véget emiatt.