20 év körüli lányok, ha leszólítanak titeket buszon utcán valahol annak örültök vagy idegesek lesztek?

Nekem is van olyan barátnőm, akit buszon szólított le a párja.

Én nem vagyok egy feltűnő jelenség, sosem szólítottak le, pedig nagyon jól esne

Egyrészt azért vagyok az utcán, mert épp megyek valahova, nem azért, hogy dumcsizzak. Másrészt tömegközlekedésen 99,9%-ban olvasok, amikor utálom, ha zavarnak. Harmadrészt pedig instant gyanakodni kezdenék, normális ember még nem próbált leszólítani, csak (fél)őrült holdkórosok, valami teljesen random dumával (pl kiabálni kezdett velem egy srác a metrón, hogy csini vagyok, legyek a csaja...), ami inkább ijesztő, mint imponáló. Ráadásul már megszoktam, hogy ha valaki ismeretlen szóra nyitja a száját így Pesten, az még legenyhébb esetben is tüzet akar kérni, de inkább aprót akar, vagy eladni valamit, vagy meg akar téríteni, úgyhogy reflexből kerülöm a szemkontaktust.

Max úgy tudom elképzelni a helyzetet, hogy ücsörgök valami parkban vagy téren, vagy lófrálok valami sétálóutcában, szóval látszik rajtam, hogy marhára ráérek, és akkor esetleg valami brutál jópofa dumával próbálkozik valaki, akkor haverkodásról lehet szó, de ennyi. Nem bízom az ismeretlenekben.

(Amúgy meg van barátom, szóval irreleváns az egész, de gondoltam leírom, mit gondolnék, ha szingli lennék :D )

Én most gondolkodtam el, hogy az internetes ismerkedésről erre a formára kellene váltani :)

Csak pont a ilyenek tartanak vissza mint az utóbbi hozzászóló írt :D

25F

Csak azóta találnak meg a férfiak minden lehetséges helyen (leginkább tömegközlekedési eszközön), amióta van barátom. Ki érti ezt.

Szívesen elbeszélgetek az illetővel, ha úgy hozza a helyzet, de miután kiderül, hogy van barátom, olyan érdektelen dolgokról kezdenek el beszélni, pl. mi volt az előző barátnőjével, vagy az x-edik ismerősének mi van a lábával. Teszem hozzá, ez csak számomra érdektelen, nekik biztos nagyon fontos témák lehetnek. :D

Egyetlen olyan ember volt, aki szimpatikus volt, még úgy is, hogy 1-2 pár szót váltottunk, de egyáltalán nem a korosztályomból.

Szóval ez akár jó is lehetne, ha a megfelelő személy találná meg az embert, nem pedig, aki el van tájolva egy kicsit.

Attól függ. Egy ideje már van párom, de így is próbálom kedvesen visszautasítani azt aki leszólít.

Amikor nem volt senkim nem idegesített amíg nem volt túl tapadós vagy rámenős.

#4

Én ne tartsalak vissza, én defektes vagyok, rossz tapasztalatok miatt borzasztóan zárkózott vagyok, több hónap ismertség után merek valakihez közvetlenül szólni csak, szóval én komoly pszichológiai eset vagyok, ez nem az átlag, nyugi :D