Ti hogyan reagálnátok, ha a kiszemeltetekről megtudnátok, hogy korábban megjárta a zártosztályt?

"félek, hogy megharagszik, mert elég hirtelen természetű"

nem jó jel. lehet, hogy köze van a korábbi problémáihoz?

mióta vagytok együtt?

fontos lenne, hogy félelem nélkül beszélhess vele.

kémkedtél, istenem. ezt a tudást viszont már nem szívhatod vissza.

" ez a múltja, nem tartozik senkire, nem számít, ne foglalkozzak vele?"

elég könnyen elfogadom, hogy mi volt a múltban, bár nem kérdezek a részletekre. az a lényeg, ami most van.

azt viszont nem lehet kizárni, hogy átcsordul a jelenbe is a dolog.

jó lenne tudni, "hogy gyógyult meg", milyen kapaszkodót talált, tényleg le van-e zárva a dolog.

akinek súlyos baja van magával vagy a világgal, annak karban kell magát tartania. talán a sportban találta meg magát, olvasásban, sok helyre jár el vagy jó munkát szerzett...

szerintem az ilyesmi nem javul meg magától. hogy szedsz egy kis gyógyszert meg pihensz, aztán mintha kicseréltek volna. ha ugyanúgy kezd el élni vagy ugyanolyan gondolatok mászkálnak a fejében, mint korábban, akkor számítani lehet rá, hogy ismét elszakad a cérna (és abban nem hinnék, hogy a veled való kapcsolat önmagában semlegesít minden rosszat, ami volt.).