Az emberek miért tarják gáznak, hogy huszonéves (nő/férfi) még szüleivel él?

Szerintem egyáltalán nem gáz. Sose értettem azokat, akiknek "elvárás", hogy a másik félnek minimum egy albérlet legyen.Ettől senki sem lesz több vagy kevesebb,de tény hogy sokan (főleg nők) az ilyen dolgokat nézik, nem a belső tulajdonságokat.Pedig a gyerek nem a bömösre meg a szép lakásra fog hasonlítani, hanem az apjára.

22/L

Férfinél gáz, nőnél nem, mert egyenjogúság van :D

Na meg a férfi dolga minden, mert neki nincs mindenható puncija, de a nőnek van :)

Én 28 évesen úgy tapasztalom, hogy tök8 mit csinálsz lesz beszólogató.

amíg otthon éltem azt hallgattam, hogy "miért lakom otthon szülőkhöz nem lehet fölvinni csajokat, stb, stb, stb"

Aztán mikor albiba mentem, azt hallgattam, hogy hülye vagyok a fele fizetésemet elköltöm lakhatásra.

Aztán haza költöztem, mert az élet úgy hozta.. most megint azt hallgatom, hogy "jaj otthon laksz még 28 évesen is"

Ilyenkor szoktam mosolyogva közölni, hogy "legyél szíves foglalkozz a saját életeddel"

Nem az elitelesrol van szo, hanem hogy noi szemmel nezve az ilyen ferfiak ugy hatnak, mintha nemtudnanak elszakadni anyuci szoknyaja mellol, nem onnalloak, igy nehezebben kepzeli el az ember a jovot veluk. Ez az en velemenyem, nem mindenkie ugyan ez. Ha esetleg nala (naluk) lennek, olyan lenne mintha megint tini lennek es a baratom csaladjahoz kene alkalmazkodnom mikor ott vagyok. Kinos reggeli beszelgetesek a szulokkel az atszexelt ejszaka utan.

Nyilvan ha en is meg a szuleimmel eltem volna ennyi idosen, akkor megertenem es mas lenne a felfogasom, de igy nem. Meg lehet azert sem mert 31 vagyok, mashogy latom a vilagot

Négyes leírja, hogy mi is a helyzet nagyjából, de ötösnek is van igaza, bár tapasztalataim alapján még 400 kilométer távolság mellett is ülhet (lelkiekben) valaki anyuci szoknyáján... Szóval nem ezen múlik.

Én otthon élet nőként, de a főváros mellett értelmetlennek látom egy valag pénzt elverni egy fővárosi lukért vagy szobáért, így meg van lehetőségem gyűjteni. Ha összejön az önerő az ingatlanhoz, és nincs partnerem, akkor sem fogok elbútorozni, inkább tartalékolok, a lakást meg kiadom. A kutya nem kényszerít el a családomtól, jól kijövök velük, mindannyiunknak hasznos, hogy anyagilag és háztartásilag is beszállok mindenbe. Nekem meg van társaságom.

Észrevételeim szerint férfiaknál tartják gáznak ezt elsősorban, nem nőknél.