A legutóbbi szakításom óta fékevesztett életet élek. Hibát követek el, hogy nem gondolok a jövőre?

Nagyon a földhöz csapott a legutóbbi szakításom. Azóta kb nem számít a pénz. Vidéken élek, és az átlag fölött keresek egy irodai munkával, ahol azért nem szakadok meg (kopp kopp)

Egy forintot sem raktam félre az elmúlt lassan 5 hónapban. teljesen felélem a fizetésem, bulizni járok pestre, belemegyek alkalmi szexkalandokba, mindig veszek valami kis kütyüt, vagy márkás ruhát-cipőt, gyakran járok le a helyi pubba egyedül csak úgy whiskyzni. A boltokban megnézem azért hogy mennyibe kerül, de ami kell csak megveszem ha megtetszik.

Az egyik felem élvezi ezt, hogy végre nem kell spóroljak, de a másik felem aggódik, plusz nem erre neveltek hogy szórjam a pénz. Nagyon takarékosak a szüleim, ill. családom, ugyhogy én mindig azt láttam otthon hogy még a legkevesebb pénzből is tudtak félretenni, úgy, hogy sosem nélkülöztünk.

NULLA. azaz 0 ft félretett pénzem van, fizuról fizura élek. Se magánnyugdíj, se fundamenta, se semmim nincs. (noha bőven nem okozna gondot havi 20-40 ezret félre tenni akár még a mostani életem mellett is csak mondjuk egy nagyon kicsit kéne visszavegyek)

mikor szakított velem a barátnőm, úgy döntöttem hogy ebben az évben az élményeket szeretném begyűjteni, és minden "őrültségbe" részt venni.

26 vagyok, tudom kissé éretlen gondolkodás ez...de egyik felem szükségesnek, és jónak találja, a másik elítéli, és csalódott hogy a családom mit gondolna rólam...