Mi a véleményetek erről?

Még május-június hónapban kezdődött a románc, de már kb 1 éve ismerjük egymást.

Röviden annyi, hogy ő(ő a férfi a történetben) iszonyat sokat dolgozik és kb egy héten 1x sikerült találkozni és akkor is úgy, hogy én este odamegyek hozzá és ott is maradtam éjszakára. Eddig kb 4x voltam nála.

Múlt héten meg kórházba kerültem, mert műtöttek. Mikor meglátogatott, akkor szerintem nem épp látogató módjára viselkedett és mintha nem lennének ott orvosok és ápolók meg nekem szám elkezdett intézkedni fájdalomcsillapító ügyben. Nálam egyébként az verte le az ékszíjat, hogy az infúziós állványra akasztotta a cuccát. Szerintem ő nem érti én miért akadtam ki és valószínűleg az is benne van a pakliban, hogy elbeszélünk egymás mellett.

Később meg írta, hogy másfél órát utazott(kocsival), hogy lásson, erre veszekszem vele a fenti dolgok miatt+még épp hívtak is hogy mi van velem és ez se tetszett neki. Még írta, hogy nem becsülöm meg, hogy figyel rám stb. Aztán mondtam neki, hogy én is utazok hozzá 1-1,5 órát(bkv-val) csatlakozástól függően.

Úgy voltam ez után, hogy hagyom a *csába. Viszont továbbra is irkált. Kérdezte, hogy nem szoktam megbeszélni a problémáimat(erre az volt a válaszom, hogy de, csak épp senkit nem érdekel), őt érdekelte volna milyen gondom van és itt a lényeg, hogy a mi problémáink megbeszélése érdekelte volna.

Én ezen a "mi-n" akadtam fent. Volt korábban egy ehhez kísértetiesen hasonló "kapcsolatom", de ott pl szó nem volt "mi"-ről. És most eléggé mondogatta, hogy megbeszéljük ezt. Korábban is mondta, hogy akar beszélni, de még át kell gondolnia pár dolgot. Nem tudom mihez kezdjek vele, mert egyébként nagy reményeket fűztem hozzá. Sajnálnám is veszni, de azért nálam is vannak határok.

Végérvényesen arra lennék kíváncsi, hogy jelent-e valamit ez a "mi" vagy csak én lovagolok-e rajta.

Annyira nem emlékszem, hogy korábban bármely másik kapcsolatomnál lett volna ilyen, hogy "mi"-ként lettünk volna definiálva. Ezért érdekes ez számomra.