Honnan tudj&tok, hogy az emberbe és nem a helyzetbe vagytok szerelmesek?

Én úgy szoktam magam ellenőrizni ilyenkor, hogy végiggondolom ezt:

- mennyire ismerem? Mennyi hiány van az ismereteimben, mennyi tulajdonságát ismertem meg valójában és mennyit feltételezek/idealizálok?

- fel tudom-e sorolni azokat a konkrét tulajdonságait, amikhez valójában vonzódok?

- ismerem-e a hibáit, tökéletlenségeit?

Nagyjából ennyi. Erre is lehet tudatosan figyelni, és nem olyan nehéz kiszűrni a rajongást, projekciót, idealizálást.

Én sokszor voltam már (legtöbbször persze plátói dolog) "szerelmes".Aztán mindig feltettem magamnak a kérdést ,hogy akkor is "szeretném" és felvállalnám-e ha nem lenne ilyen gazdag/helyes/menő pozícióban dolgozó/nagyvonalú/szórakoztató ,stb...hanem ha ott állna nincstelenül előttem ,vagy ha minimálbért keresne úgy ,hogy szemetet szed ,vagy ha börtönbe kerülne ,vagy beteg lenne...vajon akkor is szeretném-e és büszke lennék rá ,hogy ő a párom?Így nézve elég egyértelmű számomra ,hogy ki az az egyetlen egy ember ,akibe szerelmes voltam és leszek egész életemben.

44/N