Miért mindig a férfiakat hibáztatják?

Kedves lányok! Az, hogy mindenki csak megdug titeket, és utána elhagy, azért van, mert nem vagytok elég jók. Bizony. Nem a karcsúságot vagy a divatos öltözködést tekintve, hanem emberileg. Nem látunk semmiféle igyekezetet, hogy próbálnátok megérteni, szeretni, elfogadni minket. Fogalmatok sincs róla mi férfiak hogyan gondoltunk. És azért nincs, mert már fiatal korotkban sem volt erre az információra semmi szükségetek (hiszen amúgy is mindenki sorban áll), utána meg már késő összerakni, hogy mi lett volna, ha. Mindig csak közöltétek a saját igényeiket, sosem volt fontos a másik. Soha nem értették meg, hogy a férfi egy ember, és járnak a fejében dolgok. A férfi mindig csak egy olyan lény volt, aki dugni akar, és ha nem hagyják neki, akkor odaad egy csomó mindent. Ez így abszolút praktikus, másra meg nem kell.

Ezzel szemben most férfiak milliói szenvednek a világon, és ti nem tesztek ez ellen semmit. Nem látok nőkből álló ügyvédi irodákat, akik perbe fogják a férfiakat kisemmiző, aljas, hazudozó megélhetési feleségeket. Nem látok cikkeket az interneten, amik arról szólnak, hogy milyen csodálatos a férfiak agya, mennyire megérné a tehetséges kisfiúkkal többet foglalkozni, és mennyire durva teljesítménykülönbség van a nemek között, amit a feministák elnyomnak. Nem látok aláírásgyűjtést az Isztambuli Egyezmény ellen. Nem látok női autósokat, akik megállnak és felajánlják a zuhogó esőben buszra váró fiatal srácoknak, hogy elviszik haza, egyszerű jóindulatból meg szimpátiából. Nem látok Wunderen meg Uberen arra vonatkozó női szerveződést, hogy végre valaki a férfiak hívására is reagáljon, holott pontosan tudjátok, hogy ha Sanyi hív autót, akkor háromnegyed óra, ha Julcsi, akkor meg nyolc perc. A szórakozóhelyek nem adnak ingyen belépőt a fiúknak, még úgy sem, hogy pontosan tudják, hogy úgyis a lányokra költik majd az árát a bárpultnál – még csak olyan kupont se kapnak, amivel lefogyasztható lenne a beugró, ha ott van velük egy lány, és neki kérik a koktélt. Nem jutott eszetekbe? Nicsak, nekem meg igen, ez is milyen furcsa, de még így is, hogy leírtam, biztos vagyok benne, hogy holnap sem kezdtek miatta kampányolni. Mindig ez van, lányok, és ez nagyon fáj nekünk. Nem figyeltek ránk, nem szerettek minket. Ha szeretnétek minket, természetes lenne, hogy ezekért harcba indultok. Nem is kéne mondanom, élből felsorolnátok még harmincat. Úgy lenne igazi, hát így már olyan erőltetett az egész, nem? Talán nem szoktatok azon gondolkozni, hogy nekünk milyen problémáink vannak? Mi feltaláltuk nektek a tampont, pedig nem menstruálunk. Ti mit találtatok fel nekünk? Mi adtunk nektek sheltereket, hogy ha bánt a férj, legyen hová menekülni. Ti mit építettetek az elkergetett apáknak?… Mi ez a nézés? Hát kinek a dolga lenne, talán nemi alapon akarjátok ezt is eldönteni? Építsen a férfi, szponzoráljon a férfi? Az ő dolga? Ti hol vagytok, azt hittem, egyenlőek vagyunk, azt hittem, ugyanannyi tudós van köztetek! Legalább a jogi kereteit megteremtettétek? Ott nem száll a téglapor, és több nő végez jogon, mint férfi. Nem lehetne egy kicsit odafigyelni ránk, nem illene egy kicsit segíteni? Mit tettetek értünk? Mit tettetek azért, hogy szerethessünk titeket?