A barátom úgy beszél velem mint a kutyával mert mertem mondani neki, hogy nem akarom, hogy bulizzon nélkülem, mit gondoltok?

a kapcsolat elején letisztáztuk, hogy nem tudok együtt lenni olyannal aki nélkülem megy diszkóba. én sem járok ilyen helyekre amúgy egyáltalán. nekem ez nem fér bele,lehet hogy én vagyok a rossz, de ez van, nekem egy tortúra lenne ha a pasim a buliban én meg otthon agyalok. normális programok, pl. meccsnézés, ilyesmi haverokkal az oké, de partizni, ahol csajok vannak stb az nem.

ezzel nem is volt semmi gond, de bemondta valamelyik nap, hogy elmenne. mondtam neki teljesen normálisan, hogy nagyon szeretem, és rengeteget jelentene nekem, hogy ha nem menne el, ez nagyon fontos nekem, és nem akarok, veszekedést, szakítást stb.

erre leordította a fejem, hogy én soha nem fogok megváltozni, rettentő csúnya szavakat használt, elmondott mindennek.

most komolyan ilyen rossz vagyok?