Normális 24 évesen azt érezni, hogy nekem soha senkim nem lesz az életben akivel a "szép" dolgokat megéljem?

Rinya-pinya.. 100 milliomodik részét olvashattuk.

Kapcsolatfüggő vagy? 24 évesen úgy sírsz itt, mintha holnap már meghalnál. Világfájdalom a köbön.

Anyukádék büszkék lehetnek rád.

És, azt hiszed, ha most átmenetileg egyedül vagy, akkor soha nem fogsz kelleni senkinek? Mégis kellettél valakinek, hisz volt kapcsolatod.

De ha ennyire jó jövőbelátó vagy, akkor mond már meg létszi az 5-ös lottó nyerőszámait. :)

Mit szeretnél hallani.

Igen, teljesen normális, és kezd koszorúért szaladgálni, holnap temetnek, ha nem vagy ilyen szerencsés csak macska lesz a társad.

Nem, múló állapot, idő kell a szakítás után, hogy visszarázódj. És majd lesz valaki aki szeret.

Megfelelőt húzd alá

Idő és kitartás én is így voltam. 3 évig kapcsolat nélkül..abban za undoritó városban ahol éltem ott elfogytak a lányok így kicsit közeget kellett váltani. Elköltözni munkahelyet váltani aztán elölről kezdeni mindent. Munka mellett nagy hangsúlyt fektetni a közösségi életre. Kávézgatni táncolni sportolni járni stb.

Így ismertem meg rgy velem egy idős lányt akit hihetetlen de nem akartam azonnal barátnőmnek. Jól elvoltunk beszélgettünk közösen jártunk futni edzeni...aztán rá fél évre egymásba gabalyodtunk.

Az élet bonyolult csak éld a magad világát és változtass mindig!