Egyedül létet fogadtam életemre, s úgy látszik bevonzottam. Mi lehet az oka? 19L

Nincs veled semmi gond. 19 éves vagy, hát az naaagyon fiatal még. Szerintem annyi, hogy komolyabb vagy mint a korosztályod, ezért ez kicsit nehezebben alakult eddig. 100% le merem fogadni, hogy pár év és ez megváltozik :) Középsuli után azért egyre jobban kinyílik a világ, általában sokan akiknek ez nehezebb folyamat volt, azoknak egyetemen/munkahelyen kezd ez komolyabban alakulni.

Szerintem ne aggódj, legyél rá nyitott ha történik valami, de sztem a személyiségedből ne adj csak azért, hogy gyorsabban legyen valaki.

Én megfogadtam, hogy csak úgy megyek bele kapcsolatba, ha mindketten nagyon komolyan gondoljuk, nem akarnék olyannal lenni akibe nem tudnék szerelmes lenni, és csak azért, hogy legyen valaki. 24 évesen volt az első kapcsolatom, bár már nem tart, de nem bántam meg, örülök, hogy a saját elveimhez hű maradtam :)

Én ugyanebben a helyzetben vagyok, habár nem azért, mert megfogadtam, hogy sosem nősülök meg, hanem azért, mert a tág környezetemben egyetlen olyan lányt sem találtam, akit erre érdemesnek tartottam volna. Mivel a mai nők számára teljesíthetetlenek az elvárásaim, így egyedül vagyok, és inkább maradok egyedül akár a teljes hátralévő életemben, mint hogy valaki olyannal legyek, akit nem tudok értékelni.

A megfelelő perspektívával ez teljesen lehetséges és járható út, számtalan ember leélte már így az életét -- és természetesen nem csak kényszerből.

23/F

Az az oka, hogy unalmas vagy és valószínűleg aszexuális a kisugárzásod. A fiú barataid meg focizas közben nem fognak arról fantáziálni, hogy milyen veled az ágyba.

A bevonzás egy baromság. Én nem fogadtam meg semmit mégsem vett feleségül senki, pedig már 30 vagyok.

Ha jól értem te egy stréber, iskolaönkormányzatos szentfazek vagy? Nem tudom hol ismerkedhethetnél. . Nem ismerlek, nem tudok véleményt alkotni igazán, de ez a stílus messze áll az átlagos 19 évesektől. Persze, hogy nem találsz senkit magadnak.

@5-ös: mindazt, amit leírtál a kérdező még megfűszerezi egy jó adag felsőbbrendűségi érzéssel.

Ha van valami ami egy férfit riaszt 9-99 éves korig, akkor kb pont ez az elegy.

#7

Engem is mindig az alsóbbrendűségi komplexusos mániájukkal találnak meg a legalantasabb válaszolók. Már elkap a hányinger az olyan emberektől, akik szerint én "felsőbbrendű vagyok" náluk pusztán azért, mert leírok néhány sort magamról. Valójában csak és kizárólag ők azok, akik igyekeznek mielőbb mindenkit felsőbbrendűnek tekinteni maguknál, akik nem játszák meg magukat a nevetséges, kicsinyes, gusztustalan, szerénykedő álszenteskedéssel.

Ha nem minden második mondata az az embernek, hogy "ezzel senkit nem akarok megbántani" és "ezzel nem magamat akarom fényezni", akkor az ilyen söpredék még attól sem riad vissza, hogy azonnal agresszív, militáns trágárkodással támadjon meg, hogy a saját orbitális önbizalomhiányával most éppen rajtad keresztül tudjon árnyékbokszolni.

#5

"szentfazek"

Kérdező, remélem ezt bóknak veszed.

“"szentfazek"

Kérdező, remélem ezt bóknak veszed.”

Lol

"Már kisgyermek koromban megtettem azt a kijelentést, hogy "én nem megyek férjhez",s ez az elhatározásom a mai napog meg van."

Tipikus példája annak, hogy egyes emberek nem tudják, mit akarnak.

Eldöntötted, hogy nem akarsz pasizni, tartod is magad hozzá, neked nem kell pasi, de közben azon aggódsz, hogy miért nem kellesz a fiúknak.

Ha tényleg nem akarnál társat, nem aggasztana, hogy miért nem érdeklődnek utánad. Nem vagyok pszichológus, de nekem úgy tűnik a magam laikus szemével, hogy valójában vágynál párkapcsolatra, de valami trauma vagy elfojtás miatt félsz is a férfiaktól. Ezen érdemes lenne elgondolkodnod.

Szóval nyugi, nem azért "ijednek meg" tőled a pasik, mert jó tanuló vagy és nyüzsögsz a diákönkormányzatban. :D