Hogyan érdemes eldönteni az anyagi dolgokat az együttélésnél?

Friss kapcsolatnál (meg szerintem egyébként sem), nem érdemes hazaadáson gondolkodni. Nekem amúgy is bizarr a gondolat, az az ő pénze, ő dolgozott meg érte, ne tőlem kelljen zsebpénzt kérnie, ha el szeretne menni a haverokkal inni.

Mi egyébként felezünk, nem teljesen pontosan, de törekszünk rá. Néha meglepiből meghívjuk egymást ide-oda, akkor azt a meghívó fél állja, de úgy általánosságban megfelezzük a költségeket.

Fix összeget adunk a közösbe (kaja, rezsi, háztartás) fizetésarányosan, a többivel azt csinálunk, amit akarunk.

Be is b*szna, ha valami semmirekellő megjelenne az életemben, beszedné a pénzem és újra kiosztaná. A hideg futkos a hátamon ettől a gondolattól.

26n

“ ha valami semmirekellő megjelenne az életemben, ”

Hogyan fordulhatna elő, hogy egy semmirekellő a szerelmed és vele élsz?

Én kb. 1 hónapja vagyok együtt a párommal, tehát még nincs szó együttélésről.Én jobban keresek nála, és egyedül élek.Ő az anyukájával,és a jelenlegi helyzetben össze kell fogniuk , mert az anyukája nyugdíja nem elég a kiadásokra.

Ezeket a dolgokat figyelembe véve próbálok ésszerűen gondolkodni.Szeretné mindig ha felesbe mennének a dolgok, kiadások, programok, közös étkezések stb. De törekszem ezek nagy részét magamra vállalni.Ő olyanokkal kompenzál hogy csinál nekem kaját, sütit.

Egyenlőre komolynak tűnik a kapcsolatunk, ha eljut egyszer majd összeköltözéshez, akkor megbeszéljük hogy oszoljanak el a költségek.De én is arra hajlok hogy legyen egy közös számla, ahova a fizetésünkhöz mérten bizonyos százalékot utalunk.Ami megmarad pedig a saját számlánkon marad.Ami olyan program, vagy kiadás hogy elugrok a boltba azt külön nem számolnám el.Apróságokra nem adnék.De hát ki kell tapasztalni,meg kell próbálni.Ha megvan 2 ember között a megfelelő kommunikáció, akkor ez a téma sem jelenthet problémát!

#4

Valószínűleg sehogy, mert nem vonz ez a kontrolláló, önállóan keresőképtelen típus. Nem férfias. Mondjuk nőiesnek sem nevezném.

Én csak abban az esetben értenék egyet az egy ember kezeli mindkét fél pénzét helyzetben, ha a másik nagyon rosszul bánik vele. Nem szerencsejáték, vagy ilyesmi, de láttam már olyanokat, akik nem tudnak határt szabni maguknak. Látnak valami szimpatikusat neten például, és már rendelik is. Aztán nincs pénzük a hónap végén.

A fő kérdésre válaszolva: mivel összeköltözéskor ia volt már némi különbség a fizetésünkben, én a kaját fizettem, meg a rezsi felét, míg ő a bérleti díjat, és a rezsi másik felét. Ma már full random, közös kasszának mondanám. Mikor éppen ki érkezik kifizetni az adott dolgot. De már házasok vagyunk azóta.