Szerintetek van ideje főzni és normálisan háztartást vezetni annak aki főiskolán nappali tagozaton tanul, és mellette teljes munkaidőben dolgozik? Kellene a párjának is segíteni a háztartásban?

Amelyik nappali tagozaton valaki tud 40 órában dolgozni, ott nehogymár ne férjen bele az a heti 4-5 óra házimunka... :D Teljesen alap minden élethelyzetben, hogy ellátjuk magunkat és kivakarjuk magunkat a saját piszkunkból. Az is teljesen alap, hogy más szemetét nem mi tologatjuk jobbra-balra egy párkapcsolatban.

Valami nem kerek ezzel a kérdéssel...

Mindig is érdekelt volna, milyen egyetem az, ahol ennyire nem kell bejárni, hogy tudsz dolgozni. Nálunk kötelező szemináriumok voltak bejárással. Még ha egy napra is tudtad rakni az összeset (ami lehetetlen), és egy előadásra sem jártál be, akkor sem tudtál volna teljes munkaidőben dolgozni.

És nem ezzel mentegetem magam, hogy ezért nem voltam egyetem alatt gyakornok... még egy sima KFC-s krumplisütőnek se tudtam volna elmenni, mert sok időt elvett volna.

"Mindig is érdekelt volna, milyen egyetem az, ahol ennyire nem kell bejárni, hogy tudsz dolgozni. Nálunk kötelező szemináriumok voltak bejárással."

Ugyanez jutott eszembe nekem is. Mikor esti képzésre jártam és home officeban dolgoztam, akkor is kapkodtam egész nap, hogy párhuzamosan tudjam vinni a munkát és a szakot is. Szorgalmi időszakok végén meg elhasználtam az összes szabimat az első két félévben...

Nappalin meg akkor tudtam dolgozni 40 órában, mikor végzős voltam már és az előtte lévő időszakot 40 kredites félévekkel toltam végig, hogy előre meglegyenek a tárgyaim és ne kelljen bejárni. :D

Nem értem egyesek milyen képzésre járnak, ahol eddig én voltam, ott így vagy úgy, de a belünket húztuk, ha dolgozni akartunk órák meg tanulás mellett.

De már a kérdés is elég érdekes. Ezen az oldalon rendszeresen felfújják a házimunkát, mintha nem is tudom napi hány óra elfoglaltság lenne. Bedobálni a szennyest 3-4 naponta a mosógépbe és kiteregetni 10 perc munka. Elmosogatni a tányért és az edényt, amiben kaját csináltál, annyi sem. Összeporszívózni/összehúzni a szemetet és letörölni a pultot sem nagy művészet, főleg ha megcsinálja az ember addig, amíg felforr a víz. Ez a hatalmas HáZtArTáS VeZeTéSe

Függ pár dologtól; pl ha azt tervezem hogy leélem valakivel az életemet, akkor jó, hogy képes vagyok néha betenni neki egy mosást, vagy megfőzni egy ebédet (amit amúgy nyilván magamnak is főzök). Szerető családban neveltek normális értékrenddel, szóval rossz szájízt hagyna bennem, hogy ha egy szerettem küszködne, míg én csak keresztbe font karral ülnék, mondva hogy "vakard ki magad a szarból. amúgy péntek este átjövök filmezni és dugni, remélem lesz rá időd". A-a...

Még a közelebbi barátaimnak is segítenék, nem hogy a páromnak.

Ha viszont komolytalan, szexközpontú a kapcsolat, akkor tényleg felesleges ilyesmit várni a párodtól.

Meg az is gáz ha elvárod hogy ő vigye a háztartást. Azt még én sem vállalnám be hogy az én dolgom legyen számon tartani hogy mi mindent kell elvégezni, és azt sem, hogy el legyen várva hogy segítsek.

Amúgy jól gondolom hogy nem laktok együtt, igaz, kérdező?

"Itt nem a saját szarból való kipucolásról van szó, hanem arról, hogy ebben az esetben mennyire osztható szét a házimunka, ha a másik fél csak dolgozik."

De, kicsim, az a házimunka definíciója, hogy a saját szarod feltakarítod magad után és ellátod magad étellel, függetlenül attól, hogy egyébként milyen kötelességeid vannak. Ez a felnőtt lét alapja, teljesen mindegy, hogy mellette ki mit vállal be, az az alap, hogy a maga részét kivegye. Ha ketten vagytok, akkor ketté oszlik. És nem kell a másiknak többet takarítania utánad, mert veled ellentétben ő nem szórakoztatja magát munka mellett egyetemre járással vagy sporttal vagy bármi mással. És ezt úgy mondom, hogy nálunk én tolom az egyetemet főállás mellett, a párom "csak" dolgozik.