Lányok, nektek mennyire tetszik, hogy a férfiak dolga megkérni a nők kezét?

Miért ne lehetne beleszólásuk? Meg lehet ezt beszélni előre is, egyáltalán nem kötelező, hogy úgy nézzen ki a dolog, hogy a nő csak vár meg reménykedik aztán egyszer csak vagy meglepetésszerűen megkéri a férfi a kezét, vagy nem.

Engem speciel nem érdekel a házasság, ezt nagyjából meg is beszéltük a barátommal, szóval nem is nagyon jár a fejemben a téma.

Azért van ez így, és jó, hogy így van, mert a nők sokszor hamarabb készek a házasságra mint a férfi (tudjuk, biológiai óra, miegymás). Nos, mivel mint azt te is mondtad, ciki nemet mondani, rossz lenne, ha egy férfi aki még nem érzi, hogy kész rá, helyzetbe lett állítva.

Én jobban örülök hogy nem tettem jelzéseket a páromnak, hanem hagytam hogy akkor és úgy kérje meg a kezem amikor késznek érzi magát és ahogy ő akarja. Én már akkor 29 körül voltam, naná hogy szerettem volna gyereket, de meg kellett várnom, míg ő is.

Az dönt akinél a pénz van. Akinél a pénz, ő fizeti ki a dolgokat szóval nyílván, hogy övé a végső döntés. Esetleg kollaborálhat a másikkal, de akinél a pénz, annál a döntés joga.

Kivéve ha valami alacsony, kopaszodó balf**z férfi akinek a menyasszonya kb. röhögve veszi el a millióit (és este vidáman fekszik le a fekete bikájával)

Egyáltalán nem értek egyet ezzel. Másfél éve vagyunk együtt és már elég sokszor előkerült a téma kettőnk között. Eljegyzés még nem volt, de azt már tudjuk, hogy hol lesz az esküvőnk, hány gyereket szeretnénk és mikor.

Megbeszéltük a terveinket, 4-5 év múlva gyereket szeretnénk, előtte esküvő, előtte eljegyzés, előtte összeköltözés. Utóbbin már túl vagyunk..

Pont annyi időm van gondolkozni a válaszon, mint neki eljutni az elhatározáshoz. Nagyon szomorúnak tartom, ha valakit meglep a árja eljegyzési szándéka. Ezek a párok soha nem beszéltek a terveikről?

Engem is meglephet a párom az eljegyzés módjával, de magával a ténnyel, hogy velem szeretnél leélni az életét, ezzel nem tud. Ahogy ő is, én is eldöntöttem, hogy vele szeretnék élni, és bármikor is kéri meg a kezem (amit ha jól számolok jövőre lesz valamikor), akkor gondolkodás nélkül fogok igent mondani neki.

Tehát egyáltalán nem értek egyet az állításoddal. Gyakorlatilag egyik pontjában sem. Az pedig, hogy a férfi dolga megkérni a nő kezét, szerintem egy szép hagyomány, amit meg kell tartani. De ez nem jelenti, hogy a nőnek nincs beleszólása, hiszen ha nem lenne, akkor nem lenne kommunikáció sem és a kapcsolat abban a pillanatban halálra lenne ítélve.

Nem értek egyet, mert számomra az eljegyzés egy fontos döntés. Ez a körítéssel feltuningolt lánykérés meg szerintem csak az amerikai filmek hatása... Nekem az az ideális, ha megbeszéljük, hogy össze szeretnénk házasodni.

Lehet romantikus meglepetés dolgokat szervezni pl. szülinapra, évfordulóra, de az eljegyzés az nem ez a kategória, hanem a pár közös döntése.

Szerintem ez egy szép és romantikus lépés, kár kihagyni, örök emléke lehet a kapcsolatnak.

Más kérdés, hogy azért ma általában nem úgy néz ki, hogy a mit sem sejtő lány elé egyszer csak odatérdel a lovag egy gyűrűvel. Ma a párok általában együtt élnek, magát a döntést is együtt hozzák.

A saját példánk: tudjuk hogy össze fogunk házasodni. Két éve élünk, mindketten házasságpártiak vagyunk és egymással szeretnénk leélni az életünket. Azt is megbeszéltük már, hogy 30 éves korom előtt gyereket szeretnénk, méghozzá házasságba. Most vagyok 26 éves.

A párom tudja, hogy romantikus eljegyzésre vágyom, gyűrűvel és mindennel.

Akárhonnan számolom, a terveinkhez az szükséges, hogy maximum 2-3 éven belül megkérje a kezem.

Innentől viszont a többi meglepetés. Jó, nem százszázalékban, mert a múltkor lebukott, hogy gyűrűket nézeget :D De ugye fogalmam sincs, hogy mikor kér meg. Az biztos, hogy megteszi és azt is tudom, hogy igent mondok majd neki.

Az exem anno 9 hónap után egyszer csak megkérte a kezem. Még nem is éltünk együtt. Na neki simán nemet mondtam. Költözzünk össze előtte, ismerjük meg jobban egymást, aztán meglátjuk. Összeköltöztünk, aztán szét is mentünk.

Szerintem ma a lánykérés olyan dolog, hogy a férfi úgy kéri meg a nő kezét, hogy jó esetben pontosan tudja, hogy az igent mond majd neki. És a nőt sem éri váratlanul a kérdés, hiszen akkor történik meg a dolog, amikor a kapcsolatuk elérkezett arra a pontra, amikor számítani lehet rá.

Persze kivételek mindig vannak :)

6-os a legjobb barátom most kérte meg a párja kezét, és képzeld MEGLEPŐDÖTT. Nem azért mert nem beszélgettek róla, hanem mert mikor elhatározta, hogy megkéri a kezét, onnantól kvázi szívatta kicsikét :) Direkt mondogatta, hogy a házasság hülyeség...stb. mikor szóba került.

Az volt a legnehezebb, hogy nekem közben a lány is a barátnőm lett, és el kellett titkolnom előle, és hallgattam, hogy panaszkodik, milyen megalázó, hogy bármelyik kollégájuk kérdezi, akkor a ffi rögtön rávágja, hogy DEHOGYIS! Ő meg ott áll megalázva. Én meg csak hümmögök és szidom a legjobb barátomat :D

Szóval nagy volt a meglepiiiii :) :)

Az én párom pl úgy kérte meg a kezem, hogy nem volt semmi meglepi mégis meglepődtem, mert bár beszéltünk róla előtte, azért a szex utáni "Na, akkor hozzám jössz?" Elég megdöbbentő :D De jó volt ez így. Vicces és egyáltalán nem csöpögős, továbbá hű a jellemünkhöz :) Pont a meglepődött barátnőm mondta, hogy ez annnnnnyira jellemző ránk.

Szerintem valamilyen szinten muszáj erről beszélni előzőleg, főleg hogy ne legyen egy kínos nem... ugye.