Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi értelme csak a templomi szertartásra meghívni a vendégek nagy részét?
Párom unokatesója házasodik. A családból mindenki kapott rendes, nyomtatott meghívót a templomi részre és csak a párom szülei a lagziba is(magyarán szólva az unokatesó csak a nagynéniket, nagybácsikat hívta a lagziba).
Én nem is szeretnék menni, mert pont előtte egy héttel egy másik lagziba megyünk, tehát pénzünk sem lenne rá, csak azt nem értem, hogy mi értelme van az egész családot meghívni a templomba? Nagy a család tehát érthető, hogy nem vendégelnek meg egy csomó embert, akit kb sosem látnak(5 éve vagyok a párommal de azt sem tudom kikről van szó), de akkor minek mindenkinek a nyomtatott meghívó a templomba? Szerintem ez furán veszi ki magát. Lehet, hogy szokás, nem tudom. Mikor mi beszélgettünk az esküvőről a párommal mi is úgy terveztük, hogy nem hívunk meg mindenkit, mert lennénk vagy 500an, de akit igen azt a lagziba is. Vagy a templomba mindenkit kell?
válasza: válasza:Nálunk is így volt, hogy templomba majdnem mindenki, vacsorára legszűkebb kör. Egyébként mi a templomkertben tartottunk egy kis állófogadás-féleséget is, aprósütikkel, üditővel (szóval igazából nem volt tétel anyagilag).
Ennek egy prózai oka volt: senki sem sértődhetett meg. (Azon kívül, hogy mellesleg pénzünk sem lett volna mindenkit vacsorára hívni, de ha lett volna akkor is ugyanígy csináltuk volna.) Mert akik számunkra(!) igazán fontosak voltak, azok vacsorára is meg voltak hívva, akik meg nem, de sértődés lett volna belőle, ha egyáltalán nincsenek meghívva, azok meg jöttek a templomba és még azt sem vethették a szemünkre, hogy nem kaptak kaját-piát.
Ettől függetlenül egyébként így is volt aki megsértődött, hogy az étterembe nem hívtuk meg, holott még a temploba sem jött el végül. :D
válasza:Én úgy vagyok vele, hogy akivel nem olyan a viszony, az a templomira sem fog eljönni. Én sem tudom kik ők, nem fogok elmenni passzióból végigülni egy templomi szertartást totál kiöltözve, mint ahogy az enyémre sem jönnének el olyan emberek, akiket amúgy sosem láttam és a párommal sem beszéltek 10 éve. Ugyanígy ajándékot sem vinnék, de természetesen én sem várnám el a nagy semmiért cserébe. Ha kapok valamit én úgy gondolom illik cserébe legalább egy jó lagzit, vacsorát biztosítani a vendégeknek.
Talán én gondolkodok rosszul.
Kedves válaszolók, ti hogyan csináltátok?
válasza:A 2. válaszoló, az állófogadásos vagyok.
Nézd, egyébként tökre egyet értek veled, én is így gondoltam volna, hogy már miért is sértődne meg az, akit 10 éve nem is láttam, én sem sértődnék meg fordított esetben - meg mi eleve eredetileg kis esküvőt szerettünk volna. Csak aztán tényleg elkezdtük szervezni az esküvőt és hát nálunk kiderült, hogy ez nem fog így működni. Ugyanis a férjemnek elég kiterjedt rokonsága van, akikkel a szülei viszonylag rendszeresen tartják is a kapcsolatot - noha, csak felszínesen. (Nekem sajnos a rokonságom legnagyobb része már nem él, de amíg éltek sem voltunk ilyenek. Akik számítottak, azokkal aktívan tartottuk a kapcsolatot, akik nem, azokkal viszont egyáltalán nem.) Na és itt jött képbe az, hogy márpedig mindenkit meg KELL hívni, különben rettentően meg fognak sértődni, mert hát mégis csak rokon! Az már mellékes, hogy a párom speciel néhányukkal életében jó, ha kétszer találkozott - anyósék viszont többször, ergo ha nincsenek meghívva, ők hallgathatták volna tőlük, hogy hát ez micsoda dolog. A templomba meg hát elfértek végül is, no meg ott is voltak, meg nem is.
És még így is kellett meccselni anyósomékkal néhány emberrel kapcsolatban.
Nálunk hasonló a helyzet. A párom szüleinek összesen 11 testvére van, képzelheted mennyi unokatesó van és azok gyerekei(akiknek a fele egyidős velünk, mert párom nagyon késői gyerek) és azok gyerekei...Nemrégen egy temetés alkalmával találkoztunk néhány unokatesóval, akik 22 éve nem is látták a páromat, az ő gyerekeiket meg pláne nem ismerjük, de talán az anyósomék sem.
Kitalálni, hogy kit hívjunk meg és kit nem...De az a kis állófogadás roppant jó ötlet, lehet, hogy mi is így fogjuk csinálni.
válasza: válasza:Átérzem párod helyzetét, sőt, talán az enyém még összetettebb. Én is nagyon késői gyerek vagyok, amikor születtem, apám 40 éves volt, és a legidősebb nővére akkor volt 60(!) éves. Összesen tizenegyen voltak testvérek, abból már "csak" nyolc él. De képzelheted, mekkora a rokonság... Rengeteg unokatestvér, és a rengeteg unokatestvérnek rengeteg gyereke van... Nos, ebből úgy igazán, tisztességesen eggyel sem tartjuk a kapcsolatot. Viszont nemrég volt egyik unokatestvérem esküvője/lagzija, ahová meghívták a családunkat (akkor láttam a lányt életemben először), a menyasszony nagymamája miatt, aki ugyebár elvileg a nagynéném (a nevét sem tudom). Ilyen alapon a nagymama miatt meg lett apukámon kívül még egy testvér és annak a családja hívva, a többi pedig... Kb. le sem tojták őket. Szerintem minket is csak a bevétel miatt hívtak meg (elég "suttyók", azért is hűlt ki a kapcsolat). De ez milyen már? Hét testvérből csak kettőt meghívni találomra...
Na de elkalandoztam. Ami a lényeg ebből, hogy én illemből nem hívnék meg senkit.
Viszont a templomira valóban több embert meg szoktak hívni, mint a lagzira, bár egy kusza családi háttér és rokoni kapcsolatok mellett necces kiválogatni, hogy ki az, akinek a lagzin is ott a helye.
Az pedig egy hatalmas tévhit, hogy akit csak a templomira hívnak, annak ajándékkal kell készülnie. Persze lehet, de nem elvárható.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!