Csokordobás és harisnyakötő dobás?

Szia!

Szerintem minden a Te döntéseden alapul. Én mindenképpen csináltatnék kisebb dobócsokrot, de láttam már olyat is, és nagyon tetszett, hogy egy csokornak nézett ki a dobócsokor, közben pedig 3 volt, és az 3 irányba repült.

A harisnyakötőről csak annyit, hogy én biztosan újat adnék a fiúnak aki elkapja, nem azt amiben a fotózáson beeizzadtam esetleg.

Sok boldogságot:)

Harisnyakötő dobásról én még sosem hallottam.

A sima csokrot is el lehet persze dobni, ha nem akarsz már utána azzal fényképezkedni. Ez esetben ne köttess hatalmas, vízesés formájú csokrot.

Én sem akartam, de végül a virágos tanácsára csináltattam dobócsokrot, mert 2,5 kg körül volt a csokrom. Ha azzal valakit fejbe kaptam volna nem lett volna szép az estéje.

Dobócsokrom kijött max 1000 Ft-ból.

A harisnyakötőt tudtommal a vőlegény dobja el és egy férfi tartja meg és nem szokás visszakérni.

Mi nem vettük idétlenre a figurát, szerintünk az esküvő nem az a színtér, ahol a komolytalanságnak és idétlenségnek helye van (lehet kulturáltan is szórakozni).

Én sem akartam dobócsokrot, kb. az utolsó hónapig ebben a hitben szerveztem a dolgokat, viszont amikor leültem a virágosunkkal komolyabban beszélgetni, akkor számomra kiderült, hogy az a csokortípus, ami tetszik (vízesés), kifejezetten nehéz tud lenni, ráadásul nekünk egész napos program volt vele, reggeltől vittük fotózásra, a szertartásokra...szóval muszáj volt, hogy bírja, így az oázis és a nehezebb tartónyél mellett döntöttünk, 3 kg-val meg nem szívesen dob az ember fejbe senkit.

Talán kétezer forintba került a dobócsokor, ami háromfelé repült, a "maradék" virágokat használta fel a virágkötő, és szerintem nagyon szép lett. A virágcsokromat pedig beállítottuk egy vázába, habár nem volt szüksége vízre, de a tartás miatt, és az asztalunk dísze lett később a vacsoránál.

Ha tényleg nem akarsz dobócsokrot, minimalizálni akarod ezzel is a költségeket, akkor könnyű csokrot csináltass, és lehetőség szerint ne egész napos programod legyen az esküvő napján, mert ez esetben megfonnyad, kiszárad, megviselődik, ha meg oázissal akarod, az megdobja a súlyát. Sőt, ugye akkor másik nap sem tudsz fotózkodni, hanem csak rövid időre, pl. két szertartás közt, magyarán fél napba sűríts bele mindent, hogy a könnyebb csokrod kitartson. Vagy legyen örökcsokrod- [link] (nem friss virágból)

-a harisnyakötő dobásnál a vőlegény bebújik a menyasszony szoknyája alá, és lehúzza azt, majd az összegyűlt fiatalemberek közé dobja. Aki elkapja, az meg is szokta tartani. (Az előző két évben 6 esküvőn voltam, van, ahol lemaradtam a harisnyakötő dobásról, de ilyenről még nem is hallottam, hogy visszakérték volna)

Azért dobod el, mert nem szokás visszaadni, azt illik megtartani. Bár nálunk a srác odajött a kötővel, hogy visszaadja, de mi rácsodálkoztunk, hogy mit is akar vele...

Nálunk is volt mindkettő.

Azért nem a saját csokrodat dobod el, mert arra lehet, még szükséged van. Nálunk például még utána volt a fényképezkedés, de a vacsorakor az asztalt is feldobja (igaz, alapból díszített volt az asztalunk). Ennek nem kell nagynak lennie, csak egy kisebb, jelképes. A saját csokrodat egész nap ide-oda viszed, ez azért jobb állapotban lesz. És aki elkapja, nagyon fog neki örülni, és elteszi valamennyi időre biztosan. Barátnőm az étteremben és a szertartás után is dobott el csokrot, én csak a szertartás után.

A harisnyakötőt a fiú lehúzza a lábadról, és eldobja a férfihalomba. Aki elkapja, megtarthatja.

Nálunk csak csokordobás volt. Én őszintén szólva szerettem volna megtartani a csokromat, hogy ne csak a szertartás alatt legyen azért velem, elvittem a nászútra is és végig bírta, mondjuk orchidea volt és nem a meleg szobában tároltam végig, meg gondoztam is.

A dobócsokor könnyebb volt, kevesebb szál orchideával és volt rajta egy gyöngyös zsinór, hogy annál fogva könnyebben eldobhassam. Aki elkapta, utána odajött, hogy nem tudja, mi a szokás, ezt most vissza kell adnia? Mikor mondtam, hogy nem, ez a tiéd, akkor nagyon örült.

Nekünk külön napon volt az esküvő után másfél héttel még kreatív fotózás, amikorra csináltattunk egy másolat csokrot is, mert addig azért persze már nem bírta az eredeti.