Merjek így belevágni a házasságba?

6 éve vagyunk együtt a párommal. Szeretem, bár azt hiszem, hogy szerelmes már nem vagyok. Mély, őszinte szeretet ez, bármit megtennék érte, de valamiért a házasság gondolata nem örömmel, hanem aggodalommal tölt el.

Sajnos a szex nagyon megritkult, kb. 2 havonta van testiség az utóbbi 1.5 évben. Ebből szokott lenni vita, mert egy ideje nem kívánom. Nincs harmadik fél a dologban, nem ez az oka... de hogy mi, magam sem tudom. Beszélünk róla, és fáj, hogy így van, de nincs kapcsoló a fejemben, amit át tudnék billenteni...

Emellett van abból is feszültség, hogy rengeteg, az életet érintő kérdést mindent másképp látunk...

A fentiek ellenére nemrég megkérte a kezem, és igent is mondtam, de nem tudom, hogy ez lenne-e a jó döntés. Fájna az elvesztése, de nem akarom férfiasságában sem eltiporni, ha esetleg nem simul ki a nemi életünk.

Hihetek abban, hogy ezek a dolgok változnak? Mert egyébként a 6 év alatt már rengeteget idomultunk egymáshoz.. Vagy csak magamat áltatom?

Köszönöm a kultúrált válaszokat.

35/N