Szerelmes vagy a férjedbe?

Nem, és ő sem belém.

8 éve vagyunk együtt és 5 éve házasok.

De szeretjük egymást, tehát a szeretet, a kötődés megvan, jól megvagyunk, a jövőt továbbra is együtt képzeljük el, de az a bizonyos izzó lángon égő nagy szerelem, az már elmúlt és átalakult. Tehát nem szerelemmel szeretjük már egymást.

Igen! És Ő is belém :) 13 éve vagyunk együtt. Nálunk nem múlt el a szerelem, nem is alakult át. Persze meg van a tisztelet és a szeretet is, de ugyanúgy a "lángolás" is.

Ha elmegyünk valahova, még mindig úgy érezzük, hogy randizni megyünk :)

Az a vicces, hogy ismét igen. Egyszer már éreztem, hogy lecsengett. De most szülés előtt, lakásfelújítás alatt vagyunk - és valahogy ez annyira, még jobban összekovácsolt minket, hogy újra magasabb hőfokra kapcsolt az egész.

Ráadásul annak ellenére, hogy én már nyűgösebb vagyok a terhesség vége miatt (bazinagy a hasam, sehogy se kényelmes, túllennék már rajta, stb, 39. hét), ő meg kicsit stresszesebb a lakásfelújítás miatt, amiben nem is nagyon tudok segíteni az állapotom miatt.

Szerintem ez nálunk olyan hullámzó. 12 éve vagyunk együtt. Én gyakran érzem még azt, hogy szerelmes vagyok belé. Tűzbe tud hozni, szeretem csak úgy nézni, jó megérinteni, büszke vagyok rá... Van, mikor meg azt érzem, hogy bár szeretem, de nem igazán vagyok már oda érte.

Szerintem a férjem sokkal ritkábban érzi a tüzet Néha olyan szerelmesen viselkedik, de ő már szerintem nincs úgy oda értem, mint az első pár évben.

Nagyon kötődünk egymáshoz, szeretjük, becsüljük és tiszteljük egymást, az tény. Sok mindenen átmentünk már együtt, és a gyerekünk is erősíti az összetartozást, akit imádunk. Az utcán kézen fogva megyünk, TV-zés közben összebújunk, alvás közben ő átölel, de szerintem ezt nem szerelemből teszi, csak szeretetből.