Mikor jön el az a pont, amikor kimondjátok, hogy külön kéne folytatni?

Szeret titeket a pasi, ott a kisgyereked. Felnőttél, és tanulj meg alkalmazkodni a másik emberhez.És mivel a srác melózik, te pedig otthon vagy, teremts neki békés nyugodt otthont. 1 éves gyerekkel is simán lehet.

Ez a pont amikor már nem ugrálhatsz és felelős vagy önmagadon kivül két másik emberért is.

Nem visszarohanunk apuci/anyucihoz, mert ippeg derogál felnőttnek lenni, hanem megoldod a problémát-ott ahol a másik két ember él.

És előszőr te változz, utána várd a változást mástól.

Hát mondjuk szerintem 2 éves kapcsolatban korai volt úgy dönteni, hogy gyereket vállaltok (mivel ha most vagytok 4 éve együtt és 1 éves a gyerek, kb. ekkor estél teherbe), mert mint látszik, még nem voltatok elég ideje együtt, nem ismertétek egymást elég jól.

Tulajdonképpen mi is a problémád egyáltalán? A gyermeked apja dolgozik, törődik a gyerekével is, mindent megtesz értetek... de neked nem jó. GOndoltál már arra, hogy az az igazi probléma, hogy nem szereted őt, nem bírod a személyiségét most, hogy kiábrándultál belőle? Mert nekem nagyon úgy tűnik.

Na ezért nem kell 1-2 éves kapcsolatokba gyereket tervezni, mert aztán 3-4 év körül leesik a tantusz, hogy ez az ember teljesen más személyiségű, "vérmérsékletű", mint gondoltad.

Tanulj a hibádból, és próbáld meg elfogadni őt egy kicsit, ha tényleg úgy van, ahogy írod és mindent megtesz értetek!