Hogy hatott a házasságotokra a gyerek elvesztése/vetélés?

Keressetek egmegy pszichológust, aki segít feldolgozni a veszteséget, mert neki legalább annyira nehéz, mint neked.

Segíteség nélkül nem biztos, hoyg sikerül nektek.

Nekünk évekkel ezelőtt a 4 éves kisfiúnk halt meg. Mindketten összeroppantunk. A feleségem kórházba is került, mert olyan hevesen kijött rajta pszichésen az asztmás rohamok, hogy félő volt, megfullad. Engem bevallom zavart, hogy nem hagytak magamra a fájdalmammal. Én hetekig ki sem mozdultam a lakásból, nem ettem, nem tisztálkodtam, és nem volt erőm a kórházba se bemenni a feleségemhez. Alkoholhoz nyúltam. Ez tudod csak annyira kiütni, hogy ne fájjon. Amikor a feleségem hazajött, akkor látta rajtam, hogy totál kész vagyok. Persze jöttek a veszekedések. Soha nem hibáztattuk egymást a fiúnk halála miatt, de azt egymás fejéhez vágtuk, hogy milyen nullák vagyunk, hiszen míg én alkoholba addig ő evésbe, nyugtatókba fojtotta a bánatát. Egyedül a fiúnk temetésén voltunk teljesen tiszták testileg és lelkileg is. De ez újra mély fájdalmat okozott. A temetés után 3 nappal félig részegen vittem a feleségemet a kórházba gyógyszer túladagolás miatt. Amikor a feleségem jobban lett, és épp bent voltam nála egy doktornő bejött a szobába és azt mondta, hogy segít nekünk talpra állni.

Az ő segítségével szép lassan de talpra álltunk.

Azóta mindketten újra önmagunk vagyunk. Én nem iszom alkoholt, a feleségem lefogyott, és nem szed semmiféle gyógyszert. Azt vettem észre, hogy egy ilyen tragédiánál a nők (anyák) sokkal erősebbek lelkileg mint mi férfiak. A feleségem sokkal erősebb, és sokkal több támaszt lelki segítséget adott nekem mint én neki. Én is mellette állok, támogatom, de lelkileg én még mindig gyengébb vagyok mint ő. De jó látni újra mosolyogni.

33/F

egy ismerősöm éjszaka az emeletről , a babával a kezében le akart jönni. megbotlott és lezuhant.a kisbabájára esett, aki meghalt egyből.

nagyon szerették a babát, mindent megadtak neki. aki ráesett a babára ,valószínű börtönbe is megy, a másik fél meg nem tud neki megbocsátani.

fogalmam sincs ilyet hogy lehet feldolgozni.:(

Nálunk még házasság előtt volt egy vételésem.

17 évesek voltunk.

Konkrétan hétfőn pozitívat teszteltem, kedd délután görcsöltem, szerda reggel, ahogy felkeltem, elöntött a vér és a bugyimban maradta halott magzat.

Sokkolt.

De istenigazából akkor fogtuk fel mi is történt akkor, amikor a lányommal terhes lettem.

Viszont volt egy gyerekkori barátom.

Egy reggel olyan szerencsétlenül esett el a biciklijével, hogy leszakadt a lépe. A karját fájlalta, el is volt törve. Nem volt autójuk, a szüleimmel vittük be a balesetire, én is velük mentem mert oda jártam iskolába.

Szálltunk ki az autóból, mikor Dani egyszerűen nem mozdult.

Nem sok mindenre emlékszem, csak arra, hogy anyukám rangat el az autótól én meg összefüggéstelenül üvöltök, hogy ébredjen fel.

Este magyarázták el a szüleim hogy mi is történt.

Hét éves volt.

A szülei elváltak és elköltöztek, nem tudom mi lett velük azután.