Szeretői viszonyban a megcsalás megbocsátható?

Az emberek hibáznak az életük folyamán, van aki rájön erre, van aki sosem. Aztán vagy helyre akarják rakni a dolgokat, hogy mind a kettő normális mederben tudja folytatni az életét-és valamilyen szinten megmaradjanak a másik embernek az életében, ha már mind kettő pótolhatatlan egymásnak, van aki erre sosem jön rá és rója ugyan azokat a fájdalmas köröket tovább, de a büszkesége, vagy bosszúvágya által hajtja tovább az elcseszett életét míg meg nem hal.

Én mindig azt szoktam mondani, az ember bármilyen helyzetbe is kerül, vagy van, abból hozza ki a legtöbbet és legjobbat, amit csak tud, úgy hogy a környezete boldoggá váljon és megtudjon nyugodni.

#9 Mondanál példát arra, mikor nem önszántából vesz el egy nőt egy férfi? Napjainkban, hazánkban.

Mert még a direkt teherbe esés esetén is van választása.

Nem kötözködök, valóban érdekel.

Szeretői viszonyban nincs mit megbocsájtani, pláne nem a foglalt fél részéről. Nincs elköteleződés, nincs közös élet, nincs felvállalt kapcsolat, nincsen semmi. Van egy fixen elérhető szexkapcsolat, és pont. A nem foglalt fél gondolom így is mindenben a családos igényeihez, időbeosztásához alkalmazkodik, ezen kívül nem tudom, mit várhatna még el a másik fél.

Alapból nem vagyok megcsaláspárti, a szeretői viszonynak se látom értelmét hosszú távon, (érzelmileg rövid távon se), de az, hogy a házas fél háborogjon bármi miatt is olyan, mintha a prosti azért veszekedne a kuncsaftjával, hogy miért próbálta ki a másik prostit is a kupiban, amikor ő az ő kuncsaftja...

A szeretővel a szexért van együtt. Ha őt is megcsalja, akkor az a nő fehérmájú, akinek semmi nem elég.

Én a szerető helyében "dobnám", mert ki tudja akkor mellette még hánnyal kefél, nem akarnék semmit elkapni.