Létezik olyan hogy valaki annyira szereti a párját képtelen megcsalni ? Ha a főnök vagy egy munkatárs közeledik lehet a csábításnak ellenálni ?

Nyolc év kapcsolat után mondom, hogy bizony, ellen lehet állni bármilyen kísértésnek. Nekem lett volna lehetőségem megcsalni a férjem, de lerendeztem magamban, és eltávolodtam az illetőtől. Ilyen kellemes emlékként gondolok rá, hogy lám, nem vagyok már tini, mégis kellenék valakinek rajta kívül is.

Később beszélgettünk róla, és ő is mondta, hogy lett volna egy kolléganője, akit nagyon kérni sem kellett volna, de ő sem lépett félre. Őszintén beláttuk, hogy mit veszíthettünk volna egy kaland kedvéért. Hosszú beszélgetés volt, de a végén konstatáltuk, hogy ezt az akadályt megugrottuk, és sokkal jobban éreztük magunkat utána.

Volt rá példa, többször is, hogy kezdeményezett valaki nálam.

Azonnal, egyértelműen elutasítottam, és megmondtam, hogy van párom és őt szeretem, tehát nem lehet köztünk semmi olyan. Egyszer akkor történt amikor még a párom volt, és két alkalommal már házasként is. Szóval eddig összesen 3x, az elmúlt 11 közös évünk alatt.

Semmilyen nehézséget nem okozott visszautasítani őket, pedig mindegyik pasi helyes volt. Ha szingli lettem volna, simàn bármi lehetett volna belőle ha jobban megismerjük egymást és úgy is oké.

De párkapcsolatban, illetve házasként is, eszembe sem jutott soha, hogy mással legyek, bármilyen módon.

A megcsalást visszataszító, patkány dolognak tartom, sose süllyednék le arra az alja szintre. Igényes ember vagyok, saját magammal szemben is.

Csaltak már meg ( az exvőlegényem), de ez semmit se jelent rám nézve, ettől én még nem leszek csaló. Ennél én többre tartom magam, nem méltó hozzám az ilyesmi.

35/N

Ha olyan a párom akit tényleg szeretek, akkor egyszerűen nem érdekel más. Nincs kísértés mert létre se jön.

Volt olyan párom, aki mellől akaratlanul is folyamatosan kacsintgattam kifele, mert nem voltam vele igazán boldog. Azt a kapcsolatot végül lezártam, mert így nem volt értelme.

Amikor ezeket a válaszokat olvasom mindig rájövök h mennyire is jó már nekem, hogy nem kell belekényszerítenem magam ilyen megalkuvásokba csupán azért h valami fajta hülye erkölcsnek megfeleljek. 😃

Íme a fekete leves: van olyan h a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad. Egy partneri, bizalomra és megértésre épülő nyitott kapcsolatban kell lenni, amiben nem bűn bevallani, ha szexuálisan más is érdekel. Borzalmas h ilyen létezik és mégis nektek mennyire jó élményről kellett lemondani! Na most jöhetnek a kifogások, hogy miért nem jó nekem mégis. 😂

15-ös, lehet, hogy másnál működik, de én magamról nem tudom elképzelni, hogy ebben a fajta kapcsolatban jól érezném magam. Este megkérdezem a feleségemet:

- Milyen napod volt?

- Fantasztikus, munka után lenyomtunk egy menetet Jakabbal az irodában. Hát neked hogy megy azzal a kis szőke kolléganőddel?

Én elhiszem, hogy ez neked jó, de nekem nem menne. Szerintem normális férfi nem érezné a kapcsolatát boldognak és meghittnek, ha a feleségét rendszeresen másik is b@sznák!

17, Na megy ez. :D Két dolog így elsőre. Először is hogy mennyire van ez megbeszélve az teljesen rajtatok múlik. Nem feltétlen kell ezt elmondani. Elég annyi, ha abban állapodtok meg, hogy mondjuk nem akartok tudni egymás kalandjairól, és diszkréten kezelitek. Magyarán nem gázolsz bele a másikba azzal, hogy nyíltan közlöd kivel és hol voltál és mennyire volt jó.

Igen, így is lehet. :) Bár minket konkrétan nem zavar az sem, ha szóba kerül ez.

A másik, hogy egy nyitott kapcsolat nem jelenti automatikusan azt, hogy minden héten mással kell lenni. Nekem erre nincs igényem és a barátnőmnek sincs. Évente 1-2szer van max ilyen és az pont elég arra, hogy fenntartsa a szabadságérzetet és feltöltsön elég izgalmas élménnyel, hogy ne legyél befásult, életunt. És ne érezd azt, hogy bármit is kihagytál.

Ha te magadról nem tudod elképzelni, hogy felülemelkedj a kicsinyes birtoklásán egymásnak az a te bajod. Szerintem ez egy jobb és hosszútávon is fenntarthatóbb formája a kapcsolatnak.

Általában azt a cipőt találod kényelmetlennek, ami szűk és szorít. :)

16, Csakhogy a kérdés nem erről szól, a válaszok egy része sem erről szól, és a valóság körülöttünk sem erről tanúskodik.

Általában az embert megtalálja a vágy más felé, főleg egy hosszútávú kapcsolatban. Minél jobban bezárva érzi magát annál inkább szabadulni szeretnének a vágyai. Ez az emberi természet. Én elhiszem neked, hogy te annyira monogám vagy, hogy leteszed nekem itt és most a nagy esküt hogy veled ez soha nem fordult elő és soha nem is fog előfordulni, DE te vagy a kivétel. Az emberek többsége nem ilyen.

Szerintem azért nem ilyen az emberek többsége, mert nem a jó partnerral van. Akiért én minden tekintetben odáig vagyok, aki nekem minden téren jó partner, amellett nekem nem jut eszembe semmi ilyesmi egyáltalán.

Más partner mellett meg komoly kísértéseknek voltam kitéve.

19, ......... . Nincs minden tekintetben tökéletes partner, aki mellett semmilyen kompromisszumot nem kell kötni és egyáltalán nincs hiányérzeted. Kivéve, ha szerelmes vagy még és idealizálod. Ez lehetetlen dolog. Tökéletes dolgok a fogalmak szintjén léteznek, a valóságban nem. Aki ezt kergeti, az egy életen át egyiktől a másikig fog menni, mert egyik sem lesz végül tökéletes. Mindben talál majd valami hibát.

De még ha létezne is a tökéletes, akkor is megunnád 10-20 év után a tökéletességével együtt. Kell a változatosság, mert attól érzed szabadnak a választásodat. Ha kizárólag a kedvenc ételedet ehetnéd életed a végig, akkor máris nem a kedvenced lenne, hanem az egyetlen, amit ehetsz. Ugyanaz, amit ez előtt szabadon választottál, mert a kedvenced volt a kötelességeddé válna. Minden evéssel egyre unalmasabbá válna ugyanaz az étel, függetlenül attól hogy mennyire is jó. Lehet az a világ legjobb étele is.

Ugyanígy értékelődnek le egymás szemében a partnerek is egy hosszú kapcsolatban bármennyire is tökéletesek egymásnak. Szerintem ezért tartanak a házasságok ilyen kevés ideig és erre tökéletes megoldás és gyógymód a választás szabadságának megadása közösen felállított keretek között.