Mit gondoljak erről? Mit gondoljak magamról? Rossz ez vagy jó? A többi lent:

Gondolom akkor flört. Egyet ne gondolj, hogy az, hogy ellent tudsz-e állni, az valami véletlenen múlik. NEM. Az a te tudatos döntéseden múlik, amit nem akkor, a holdfényes éjjelen, mikor hazasétáltok ketten a céges buliból kell eldöntened, hanem most.

És gyakorlatban ez úgy néz ki, legalábbis nálam, hogy ezzel az emberrel kerülök minden olyan helyzetet, amikor történhetne valami, mert így könnyű ellenállni, ha bele se megyek a holdfénybe kettesbe sétálásban.

érted ugye?

Tapasztalatom van, fél éve, óriási szerelem, oda-vissza. Ő élettársi kapcsolatban, vannak így-úgy gyerekek, én házasságban saját gyerekekkel.

Totál lefeszítjük, nem keressük egymást, se FB, se telefon, se semmi, csak ha muszáj találkozunk, és reménykedünk, hogy majdcsak elmúlik.

Ezt tesszük.

Van aki meg erre azt mondja, hogy hülyeség, és ha két ember így szereti egymást, miért nincsen együtt.

Nem vagyunk egyformák.

Ha nem szeretnéd, hogy több legyen, akkor tartsd ezen a szinten. Egyszerűen ennyit adsz, ennyit tudsz adni magadból, barátságot, kedvességet, jó hangulatot. Minden energiát amivel feltölt ez a barátság/fantázia próbáld a saját és a családod javára fordítani - Vagyis hogy ne őrlődj azon hogy ez most mi, meg mire lennél képes, stb. Határozd el hogy eddig mész el, amíg csak jókedv és önbizalom származik belőle. Addig se menj el hogy esetleg félreértés vagy féltékenység lehetne belőle. - ha feltöltődve jókedvvel mész haza munka után, akkor a családoddal is kedvesebb és türelmesebb vagy,és így mindenki boldogabb kicsit:)

elhatározás kérdése minden.

Onnan tudom, mert akkor nem ide írogatnál, és nem lenne probléma.

Több gyereked van, hűséget esküdtél, meg kitartasz jóban-rosszban. Vagy ez már nem rémlik.

Ha meg szar a házasságod, válj el! De ne alázd meg a másikat, ilyen gerinctelen módon.