Miért vagyok én a hibás, amiért szeretek egy házas pasit, aki viszont szeret, akit a felesége csak azzal fogott meg, hogy felcsináltatta magát?

Szégyelltem magam eleget azért, hogy szeretem, még akkor is, mikor megtudtam, hogy nemcsak képzelem, hanem tényleg viszont szeret, mostmár viszont egyre kevésbé. Amit a csaj csinált egyszerűen pofátlanság. A bő egy éve kihűlt kapcsolatukat azzal próbálta menteni, hogy valami módon teherbe esett. A férfi nem kérdezte mit trükközött, de mivel elvileg duplán védekeztek valami furfangnak kellett lennie a dologban, nem a szentlélek szállta meg. Amikor kiderült, nem haragudott meg érte, inkább beletörődött, hiszen már egy ideje családot akart. De nagyjából pont ekkoriban engem is megismert. Tetszettem neki, flörtölt velem, és hát igen, ő is bejött nekem. Rám mosolygott és nyert :) De mikor kiderült, hogy van valakije, távolságtartó lettem vele. És tudom, így volt helyes, de utólag verem a fejem a falba, mert már ugyan eljegyezte a lányt, de ha tudta volna, hogy viszonzom az érzéseit, nem vette volna el. Így viszont úgy érezte, végül csak ő maradt neki, ezért elvette. Viszont csak nem tudott kiverni a fejéből, és megkeresett. Azt kérte legyünk barátok, én rábólintottam, de elég hamar kibukott, hogy mindketten többet érzünk egymás iránt. Azóta se feküdtünk le egymással, de azt leszámítva úgy viselkedik velem, mintha a barátnője lennék, nem úgy mint egy sima baráttal, még legjobb barátnak is necces. Úgy gondoltam megbékélek a helyzettel valahogy, de a kedves, erkölcsös lány megszűnt létezni bennem, mikor kiderült milyen mocskos módon láncolta magához a felesége. És csak emiatt nem hagyja el, mert hogy mekkora szégyen lenne neki elhagynia a terhes feleségét :( Nem mintha nem szeretné, csakhogy sokkal inkább iránta érez barátságot, és irántam szerelmet.

Komolyan úgy gondolja mindenki, hogy nekem kéne félreállni? Én megpróbáltam kétszer, de ő mindkétszer újra megkeresett engem. Mert szeret. Tényleg úgy gondoljátok, hogy meg kellene szakítanom vele minden kapcsolatot? Miért