Szerintetek miért csinálja ezt a barátnőm?

Egy kicsit hosszúra fog sikerülni ez a történet mire elmondom, de azért igyekszem rövid lenni.

25 éves srác vagyok, a barátnőm szintén 25. Közel hét éve járuk és nagyon szeretjük egymást viszont voltak és vannak is problémáink. Ezek többnyire az eltérő beállítottságunkból adódik és onnan amit otthonról hoztunk/tapasztaltunk.

Tudom hogy ez nem feltétlen ehhez a topikhoz tartozik, de azért csak elmondom, így bele vágok a közepébe! Pár hónappal ezelőtt a barátnőm egyik napról a másikra fokozatosan ellent mondott nekem egy bizonyos szex pózra...nem, nemfogok köríteni, ez a "kutyapóz" volt. Na most erről a dologról azt kell tudni hogy hat éven keresztül semmi gondja nem volt vele. Tettük amit kellett, csináltuk, élveztük. Ezzel, hogy most ezt visszautasította olyan feszült lettem mint pasi, és bárhogy kérdezek rá mi baja, csak sorolja hogy ő ezt nem szereti, megalázó, kényelmetlen stb.

Rólam azt kell tudni hogy logikus módon szeretem megközelíteni a dolgokat, és ezen valahogy nem tudom túltenni magam, egyszerűen nem vagyok hajlandó ezt válaszként elfogadni. Én azt vallom hogy egy kapcsolatban közös megállapodást kell kötni hogy megoldjunk egy adott problémát, de bármi amit kínálok neki sehogy sem jó!

Pl. csináljuk másképp, próbáljuk meg finomabban, újítsunk be egy új pózt stb. DE ne az legyen a megoldás hogy ezzel szankcionál a hálószobában mikor tudja hogy mennyire be vagyok rá gerjedve. És ez csak EGY probléma volt.

A másik probléma, a szex gyakorisága. Itt most konkrétan a szexről van szó, nem a pettingról! Volt olyan hogy 2 hónapig semmi szex nem volt, mert mindkettőnknek dolga volt, fáradtak voltunk estére, ő tanult én dolgoztam stb.-stb. Lényeg a lényeg hogy terelt mindig a témáról, mintha félne a szextől pedig ez nem az első alkalmom már. 7 év altt voltunk úgy együtt egy párszor. De tényleg ha láttatok már olyan nőt, aki annyira kis frigid és ígénytelen a nemi életre, akinek ha bármit mondasz a kilenc is párom szám marad....akkor ez az én barátnőm!

Neki fontos az egyetem, a karrier, a megfelelőségi kényszer a szülei és saját maga felé, a hobbija és minden-minden csak a nemi élet marad háttérben. A legnagyobb gondot az jelenti hogy nem is tudok vele beszélgetni róla mert nem egy kommunikatív valaki ha erről kell beszélni, talán van köze a szülői felvilágosítás hiányának, valamint a társalgásra méltó barátnők hiányára. Ez alatt azt értem hogy olyan barátnők akivel esetleg tudna beszélgetni erről, tapasztalna másnak a véleményéből is, nem csak az üres protokoll beszélgetés hangzana el az ő részükről.

Nagy vonalakban talán ennyi, de még ez sincs teljes egészében kifejtve, szóval biztos lesznek kérdések...már akit érdekel :)