Legyek még türelmes vagy engedjem el ezt a kapcsolatot? nem vagyok anyagias, de ami sok az sok.

🤦‍♀️

Nem akarod elzavarni dolgozni, nehogy cseszegetésnek érezze, nem akarod elhagyni.. Hát akkor legyél a szolgája meg az eltartója még egy darabig, mit lehet erre mondani..

Tudod vannak ilyen férfiak is, akik kihasználják a nőt. Ezek a típusok csak megjátszák, hogy nem találnak munkát, képesek évekig a nőn élősködni, elvannak egy kapcsolatban, mint a herék. Azt is elnézik, hogy másodállást vállalnál, hogy otthon is dolgozol, de ők olyan jól keverik a lapjukat, hogy a nő észre sem veszi, de kettő helyett is dolgozik. Ideig óráig dolgoznak, aztán felélik azt a pénzt, és így tengetik az egész életüket.

Ha kicsit is van eszed (nem bántani akarlak), akkor ultimátumot adsz, de azt viszont betartod. Meg fogod látni, képes lesz elmenni pár hétre dolgozni, de többet fog a te pénzeden élősködni, mint amennyit dolgozni fog. Mindig fog talalni egy kifogást, hogy az a munkahely miért is nem jó neki.

Tudd be a munkáját baby sitternek addig amig kilábal a lelki cuccokból. nMert hogy van neki az tuti. Lejön az írásodból. Apránként fogd be az otthoni dolgokba, finoman, ügyesen, és így sikerülni fog neked őt átlendíteni a holt ponton-mert most ott toporog (ez lejön az írásodból) nem tudja merre induljon, és egy jókora blokk is van ez ügyben rajta. Nem érzi magát egész embernek, csak nem fog neked panaszkodni. Töményen árulkodik róla az írásod.

A kerék forog, és sosem tudhatod, te mikor leszel az ő helyzetébe-lehet, hogy most ez még neked képtelenség, de előfordulhat.

A nők lelkileg-pszichikailag sokkal erősebbek a férfiaknál. Erre nem jöttél még rá?

Tarts ki, és meg lesz a gyümölcsöd. Átfogtok lendülni a toporgáson. Türelem.. és ne cseszegesd, neki kell áttörni azt a falat ami előtte áll. Mennél jobban cseszegeted, annál jobban rántod vissza.

Voltam családfenntartó-tudom miről beszélek..

Akik meg nagypofával ingyenélőnek nevezik, azokat meg pergesd le magadról.

Kibicnek semmi nem drága. Tolja ki a frusztrációját, tök mindegy kire, csak kiadja magából..meg se halld.

Nem fog magától változtatni, mert kifogás mindig lesz. Ha se korán kelni, se hétvégézni, se keveset keresni nem hajlandó, akkor tarthatod el örökké te.

Nem ciki neki amúgy, hogy felnőtt ember létére más ember eteti?

A volt párom is ilyen, ő is le van százalékolva, neki se jó semmi se. Szerintem már így marad, de legalább nem én tartom el, abból a kevésből gazdálkodik, amit kap segélyként. Nekem "csak" annyi a károm belőle, hogy normális gyerektartást soha az életben nem fog fizetni nekünk.

Én biztos nem hagynám ezt a helyzetet a végtelenségig így, kérdező, mert a pasid gyakorlatilag egy here, te meg a dolgozó vagy, aki eltartja, plusz még a gatyáját is kimosod, mert ő mindenre alkalmatlan. Hosszú távon ki fogja nyírni ez a helyzet az érzéseidet is iránta, ráadásul nincs közös fejlődés, nem mehettek nyaralni, nem tudtok felújítani, meg semmit, hiszen egy fizetésből éltek, amikor kettőből kellene.

Egészen más az élet egy olyan ember mellett, aki nem teszetosza. Hidd el, tudom miről beszélek, a mostani párom ilyen.

#3:

Aki semmit nem hajlandó a közös életben csinálni, se dolgozni, se otthon a háztartásba besegíteni, az mégis mire vár szerinted? Mi kellene neki, hogy átlendüljön a "holtponton" szerinted? Mert akit én ismerek, és ilyen, az évek óta remekül elvan ebben a helyzetben évek óta.

Lehet valaki depressziós, attól adódhat olyan lelkiállapot, hogy az ágyból felkelni is kihívás reggelente, de az ellen meg lehet tenni gyógyszerrel, terápiával, stb. Ülni a langyos kakiban, és nézni, ahogy a párunk belegebed a munkába, és önsajnálni, meg kifogásokat keresni bárki tud. Voltam hasonló helyzetben (én voltam az eltartó), én biztos nem csinálnám többet.

5 évig kint dolgozik és annyi megtakarítása van csak, hogy 1 év alatt, közös kiadások ellenére is, feléli? Ez az ember nem tud pénzzel bánni.

Az, hogy 1 éve nem dolgozik egyenesen szégyen. Adjál neki ultimátumot; 1 hónapon belül elmegy dolgozni, vagy kirakod.

Szerintem olvasd el a kérdésed úgy, mintha nem te írtad volna, hanem egy másik ember és téged kérne meg rá, hogy adj tanácsot. Mindjárt másként fogod látni a dolgokat.

5 évig tartottam el az exem, mert mindig volt kifogás arra, hogy miért nem megy el dolgozni. Semmi nem volt jó, ha hajlandó volt valami munkát elfogadni, pár nap után felmondott vagy kirúgták, mert egész nap a telefont nyomkodta. 6 éve, hogy elhagytam és azóta sem dolgozik, az új barátnőjén élősködik. Az ilyen nem változik.

Nézd, lehet sajnálni, lehet vele együttérezni, de a tény az, hogy ha akart volna tenni valamit az ügy érdekében, már keresett volna neki megfelelő állást. Otthon ülni és kényeskedni a legkönnyebb.

"meg fél. nagyon sokáig kint dolgozott külföldön és most hirtelen egy új hely, új meló megijeszti" - Ha ebből indulunk ki, soha nem fog elmenni dolgozni, mert mindig új lesz az új hely, bármikor is kezdi el.