Ha szereted elfogadod a hibáival együtt, de?!

Az, hogy elfogadod a hibáit és az, hogy szereted a hibáit két teljesen külön dolog és az utóbbi szerintem nettó képmutatás. Ettől függetlenül jó esetben az ember, ha szeret valakit, akkor nem fog pár apró idegesítő szokás vagy dolog miatt szakítani, hanem vagy megpróbálja megoldani, vagy megtanulja ezeket elengedni. Mindenkinek vannak idegesítő dolgai, nekem is, neked is, ezalól nincs kivétel, de amíg ezek a dolgok eltörpülnek a szeretet és a jó dolgok mellett, akkor az ember

Persze ha nagy súlyú dolgokban vannak különbségek vagy alapvető jellembeli, megváltozthatatlan problémák vannak, vagy a másik csak simán szarik rá, akkor a jó megoldás az, ha szépen elválnak útjaitok, de apró zavaró piti baromságok miatt csak ritka éretlen, buta ember szakít.

Szerintem ezt senki nem érti úgy, hogy ha szereted, akkor soha semmi nem zavar, mert ez egy lehetetlen küldetés lenne.

Ezek a klisés mondatok a legritkább esetben fednek le minden lehetőséget, de ez kifejezetten inkább egy arra vonatkozó tanács, hogy ne akard megváltoztatni azt, akivel vagy. Nem kell feltétlenül elfogadni, de akkor inkább át kell engedni valakinek, aki mellett önmaga lehet, mint elvárni, hogy szerepet játsszon neked.

Például lehet, hogy téged zavar, hogy nem foglalkozik veled eleget, egy másik nő meg örülne neki, ha végre lenne egy ilyen pasija, aki nem telepedik úgy rá, mint az exei.

De nyilván ez is csak néhány dologra vonatkozik, pl. annak valszeg senki nem fog örülni ha valaki nem mos fogat, azért meg valószínűleg senki nem dobja a pasiját, mert egyszer véletlenül elfelejti a szülinapját.