Mit gondoltok egy ilyen személyiségű fiúról? Komolyan gondolja a kapcsolatot vagy nem érdekli igazán?

Akinek van végre egy komoly 28 éves párja ő 30 éves sok év után és mikor együtt vannak személyesen általában jól elvannak minden jó. Viszont, amikor komolyabb témára terelődik a szó,pl megbeszélni, hogy esetleg mi esne jól a másiknak,(törődés, figyelem,kis kedvességek) vagy mi amin jó lenne változtatni, hogy jobb legyen, akkor a fiú nem mondd semmit.. Mikor megkérdezed tőle, miért nem mondd semmit, ami megnyugtat vagy próbálkozik, hogy ne menjetek szét akkor erre azt válaszolja, hogy ő nem a szavak embere.. De mikor számítógépes játékokról, filmekről van szó, akkor meg beszél, mintha kötelező lenne. Vagy mikor véleményt mondasz nem rosszat esetleg kérdezel, akkor meg kicsit megmagyarázza, mintha ő kicsit jobban tudná. Nem áll ki melletted kellőképp, ahogy kéne. Pl szüleivel szemben. Persze megmondja, hogy mostmar nem ér úgy rá, mijt rég mondjuk nekik otthon segíteni, de előtte meg sem beszéli veled, hogy esetleg arra a hétvégére terveztél e valamit vele csak beleegyezik szülei kérésébe. Az rendben van néha segíteni kell otthon. De hogy makdnem minden 2.hétvégén és néha úgy kell neki könyörögni, hogy légyszíves mondj néha "nem" - et. Rendben azt mondja, de nem akarja, hogy ezért őt otthon mindig piszkálják.. Néha igen "nem" - et mimd, de érezni rajta, hogy nehezen. Van egy hobbija amit szeret űzni. Elfogadható, hiszen kell kis kikapcsolódás. Viszont mikor csak a hétvégék szabadok, emellett van, hogy a párja egyedül van otthon egész hétvégén, mert szülei elmennek valamerre néha, de a fiú nem hoz semmi áldozatot. Pl ez a hobbi ugye hétvégi és szombat reggel 7-től este 5ig tart. 1 hónapja vannak együtt a párjával. A lány érzelmes, szeretetre vágyik, aki érzi, hogy fontos és nemcsak arra jó esetleg, hogy kajával várja miután ő 10 óra hobbizás után hazaér.. A lány mondta, hogy mi lenne, ha esetleg,1 órával előbb hazajönne, mert mostmar nem egyedülálló és jól esne neki ha együtt lehetnének. Természetesen ugyanúgy megmarad a hobbi csak ennyi a kérés. A fiú nemigen akarta ezt, mert ő ezt szereti űzni.. De ugye hátha. Összeségében a lány úgy érzi, ő mindent fogadjon el hobbik stb, alkalmazkodjon úgymond, de a fiú érzelmileg nemigen foglalkozik vele, mikor komoly téma van vagy róluk vagy kis romantikus viselkedés akkor ő nem olyan meg keveset beszél.. Játékok, filmek ott meg beszél rendesen. De nem érzi, hogy a fiú úgymond a támasza számíthat rá es fontos neki. Illetve beszél szüleivel otthon de a lányt nem említi meg abszolút, mintha nem is lenne.. De közben meg mikor együtt vannak kedves vele meg mintha minden tökéletes lenne. Aztán ígéri hogy változtat , mert szereti, de alig történik valami. Hagyjanak időt ennek vagy inkább a lány hagyja a fiút?

Köszönöm előre is az értelmes válaszokat!