Volt már kapcsolatod nárcisztikus személyiségzavaros emberrel?

Párkapcsolatom mármint?

Apukám is az, na, az rendesen kihatott a gyerekkoromra, de szerencsére ezen már túlvagyunk, távolról ő is elviselhetőbb.

Párkapcsolatom szintén volt eggyel, de időben felismertem a jeleket, így csak nagyon rövid ideig. Ez nincs rám kihatással.

Volt. Már majdnem elhittem, hogy én csinálok mindent rosszul, és miattam vannak a problémák. Aztán utánaolvastam, és kiderült, hogy a saját hiányosságait próbálja rám vetíteni. Egy kis időráfordítással sok olyan dolgot megtudtam erről a betegségről, ami segített megérteni az egészet, beszéltem több emberrel akinek voltak tapasztalatai ilyen téren, és annyira egyformán viselkedik az összes, hogy ebből egyértelműen kiderült, hogy vele van a probléma. Egy ideig még kitartottam, hátha változik a helyzet, de nem így lett. Szerencsére már vége, eleinte nehéz volt, mert a kapcsolat elején tipikusan olyan függőséget alakítanak ki a másikban, ami miatt hiába jön utána a sok rossz, mégsem tudnak elszakadni tőlük sokan. Aztán egyik nap vidáman ébredtem, újra magamra találtam, rájöttem, hogy ő azzal a viselkedéssel, és azért mert annyiszor megbántott igazságtalanul, már teljesen közömbös lett számomra, elengedtem ezt az egész dolgot. Hiába próbált minden lehetséges módon tönkretenni, nem lettem lelki nyomorék, nem vette el az önbizalmam. Sőt, azt hiszem jobb formában vagyok, mint korábban bármikor. De ezt ő már nem fogja megtapasztalni.

Az emberi kapcsolataimra nem volt hatással, habár próbált a barátaim ellen hangolni, mert ők szerinte nem elég szépek, annál azért több eszem van, mint hogy ez alapján válasszak barátokat. Ők mindig mellettem voltak és vannak is, mindenben számíthatok rájuk.

Jó lecke volt ez az egész, sok mindent tanultam belőle.