Mit tennétek a helyemben? Félek!?

Páromrol lenne szó. Nagyon sokat veszekedünk, mondhatni napi szinten. Elvarja hogy mindenkit letiltsak a közösségi oldalakon és hogy ne baratkozzak senkivel, mostanában a családomat is tiltatni szeretne velem. Állandóan azt hiszi hogy más kell nekem, és folyamatosan gyanusitgat,napi szinten megkapom tőle minden jelentektelen balhe után hogy hagyjam békén, aztán ha valóban nem keresem akkor is háborog mert hogy biztosan mással vagyok. Hétvégente van itthon mert távolabb dolgozik és szallason van. Hétvégente nem szoktunk balhézni az általában nyugodtan eltellik, de vasárnap mikor vissza megy ha nem is az nap este, de hétfőnkent legkésőbb már kezdődnek a balhek. December 24et is lekell dolgozni és mivel a jövőheten éjszakás leszek így hétfő este helyett vasarnap este kell kezdenünk a helyett ugye a ledolgozas miatt, az sem tetszett neki, idézem "add be ezt a mesét másnak" holott ledolgozas lesz és kötelező menni, ha nem megyek akkor meg kirugnak alapból nem régota vagyok ott az új munkahelyemen, oda is miatta mentem mert már idegesített hogy állandóan mondta hogy váltsak mert huu de jó lesz aztán a végén benyogte mikor váltottam hogy onnan legalább tud engem figyelni mert mint kiderult ugyanoda kerültem ahol ő volt x ideje így kb mindenki ismer onnan akik előszeretettel trecselnek neki rólam. Így hát oda lyukadtam ki hogy egésznap nem hallom a saját a hangom mert a munkahelyen kerülök minden társaságot, itthon meg egyedül vagyok, és a családommal sem nagyon tudok beszélni mert nem tudom mikor hív, mert ha nem veszem fel neki akkor megint balhét robbantok ki amit már kezdem unni nagyon. Pár hete kiderult hogy terhes vagyok tőle, örült neki nagyon, viszont mikor balhezunk mindig a fejemhez vágja hogy vetessem el. A terhesség miatt nagyon érzékeny lettem, állandóan bogok, meg idegessegemben mindig görcsölök és már aludni sem tudok tőle. Már szó szerint egy haszontalan, hazug, hülye pics@nak érzem magam mert folyamatosan ezt tuszkolja belém,holott tudom magamról hogy talpra esett vagyok,es ezt már bizonyítottam is egy párszor. Viszont a baba óta nem merek lépni. Félek hogy egyedül maradok vele, azt se tudom már hogy jó ötlet-e megtartanom így, viszont az elvetetés gondolatatol is meg szakad a szívem. Kérlek segítsetek. Már nem birom ezt tovább. Miatta se kutyám, se macskám már... Félek tőle is nagyon