Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért élnek emberek olyannal, akit nem szeretnek?
Miért maradnak benne emberek és ragaszkodnak olyan párkapcsolatokhoz is, amelyben valójában nem szeretik a másikat? Gerincesen felvállalt őszinteség helyett miért választják a hazudozást, megcsalást, simliskedést?
A kérdés háttere a saját kapcsolatom. Fájdalmas ráébredés, hogy a párom nem szeret, talán sose szeretett, párhuzamos történeteket tartott fenn mellettem.
válasza:
válasza: válasza:Sok oka leheet.
Megszokásból, vagy félelem a maganytól az újrakezdéstől.
Kényelmes így. Esetleg nincs hova menni, nincs miből menni.
Félelemből, Önzőségből.... Millió oka lehet.
Ez is ember és kapcsolatfüggő dolog. Minden helyzet más.
Pár éve én is együtt maradtam úgy az exemmel, hogy mellette csaltam is, és tudtam, hogy nem szeretem és már a jelenléte is idegesít, mégsem volt bátorságom a Saját lakásomból elküldeni, és őszintének lenni vele, hogy már nem szeretem és nem megy. Ez ment hónapokig, mire már a jelenlétét és gyűlöltem és végre kiraktam.
Nem érdemelte ezt amit tettem... De önző voltam és csak az érdekelt, hogy nekem jó legyen.
Már nem tennék ilyet soha senkivel. És főleg nem magammal.
Ha ez bebizonyosodott a kapcsolatodban amit írsz, lépj le minél előbb.
Mindenkinek jár a boldogság.
válasza:Kérdező vagyok.
Én is voltam már úgy, hogy vágytam egy kapcsolatra, összejöttem valakivel, aztán pár hónap alatt rájöttem, mégsem elég jó nekem, nem tudok vele együtt lenni, hosszú távon meg végképp nem tudom elképzelni vele az életem. Nyilván nem egyik napról a másikra van ez, van egy szenvelgéses időszak. De amikor a felismerés megtörténik, hogy nem, nekem ő nem elég jó, akkor én kiléptem ebből a kapcsolatból. Felvállaltam a másik előtt. Tudtam, hogy fájni fog neki, de azt is, hogy hosszú távon jobb lesz neki, mintha szenvedtetném itt magam mellett, ha úgysem tudom úgy szeretni, ahogy esetleg más tudja majd.
Szóval én azt a momentumot nem bírom felfogni, hogy ha van egy úgynevezett párom, akit azért talán nem utálok, akkor miért teszem szerencsétlenné azzal, hogy hitegetem, hazudgálok, sumákolok és megalázom azzal, hogy ismerkedem a háta mögött, vagy megcsalom? Én ezt nem csináltam soha és nem is tenném.
válasza: válasza: válasza:Nekem eddig csak olyan eset volt. Az embert tiszteltem, akivel összejöttem és vagy egy évig rágtam magam, mire szakítottam, de megcsalás és hasonló nem volt (bár szerelmes voltam másba a végén, úgy gondoltam, hogy esélytelen és nem próbálkoztam nála). Az exemmel nem szakítottam, mert nem akartam megbántani, tudtam, hogy ő úgy érzi, hogy tökéletes közeli a kapcsolatunk, de én nem éreztem önmagamnak magamat.
Nekem két faktor volt. Az egyik, hogy nem akartam olyankor szakítani, amikor épp másra kellett koncentrálnia (egyetemre jártunk és nem akartam zh vagy vizsgaidőszakban szakítani), nem akartam a születés vagy névnapja előtt szakítani, szóval nem volt soha jó időpont.
A màsik, hogy nem akartam megbànni. Vannak akik újra összejönnek szakítás után, én nem akartam egy olyan kapcsolatot, ami szerintem amúgy is nehéz volt, azzal tetőzni, hogy szakítunk és nem bízunk egymásban utána, mikor újra összejövünk.
Úgyhogy vagy 7 hónapot vártam egy két és fél éves kapcsolatban, mire szakítottam. Azt gondolom, hogy az exemnek jót tett ez az idő, mert én voltam az első barátnője és utána sokkal magabiztosabb lett, a haveri körből így neki volt a leghosszabb párkapcsolata.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!