A hűség döntés kérdése ?

Nem minden fekete és fehér.

Részben döntés kérdése is, de vannak olyan helyzetek, amikor már nem érdemes tovább folytatni egy kapcsolatot.

Inkább arról van szó, hogy ha már nem szeretnél az illetővel lenni, akkor tisztességesen zárd le és utána jöjjön az új ne párhuzamosan legyen a kettő.

Ilyen esetben nem is kell hinni neki.

Lehet kapcsolatfüggő is.

Én hiszek benne, a hűség bizony döntés kérdése. Hogy valaki a tényleges megcsalásig eljusson, sorozatosan olyan döntéseket kellett hoznia, amikről tudta, mi lesz a következménye. Ok, tegyük fel az, hogy kettesben maradt valakivel nem direkt volt (munkahelyen pl), de az, hogy odalépett hozzá, megcsókolta, megölelte, levette a fehérneműjét és társai, ezek egyike sem "csak úgy alakult" véletlenül. Lehet, hogy nem te és a kapcsolatotok járt a fejében közben (sőt, szinte biztos), de nem is egy külső erő kényszerítette a hűtlenségre. Ha meg már érzelmekről volt szó, akkor is bármikor megálljt parancsolhatott volna magának, amikor már látta előre, hogy itt baj lesz, kerülhette volna az embert, azokat a szituációkat, témákat, beszélgetéseket, amikor közelebb kerültek egymáshoz, de nem, ezt sem tette, igazából csak hagyta, hogy kibontakozzon a szerelem, pedig tehetett volna ellene. És amikor már kialakult az érzés, akkor sem téged keresett meg (tudatos döntés), hanem megcsalt. Szóval nincs olyan egy hűtlenség szcenáriójában, szerintem, amikor nem lehet úgy dönteni, hogy hűséges maradj.

A helyedben én sem fogadnám vissza a lányt, egye meg, amit főzött. Nő vagyok amúgy, de a hideg futkos a hátamon az ilyenektől, akik "kipróbáltam az újat, nem volt mégse olyan jó, szóval kérem vissza az eredetit".

Teljes mértékben egyetértek. Még ha tényleg az is a jó döntést, hogy az ember feladja a kapcsolatát a másikért, a hűség akkor is döntés kérdése. Én például úgy gondolom, hogy még ha esetleg tényleg rosszul is bánik velem a párom, vagy nem tisztel (de erre csak a másik felbukkanása ébreszt rá), akkor is tartozom legalább magamnak annyival, hogy nem csalom meg.

De persze attól is függ, mit értesz hűség alatt, mert azzal is egyetértek, hogy házasság előtt nem kell mindenáron a másik mellett maradni akarni, azaz parancsolni a szívnek, hogy maradjon, teljesen rendben van arra hallgatni és szakítani.

Én a saját bőrömön tapasztaltam ezt meg sajnos, és tudom, hogy lehet nemet mondani akkor is, ha nagyon nehéz, mert mondjuk nagyon mélyen van amúgy a kapcsolat, vagy mert nem szállt ki időben az ember és érzelmek is ébredtek. Szóval én például soha nem tudnék elfogadni semmilyen magyarázatot a megcsalásra.

Visszajönni nyilván nem kellene, de ha tönkrement az, amibe beleugrott, akkor érthető, hogy visszavágyik oda, amit valójában valószínűleg nem zárt le. Szerintem sem lenne jó ötlet újrakezdeni.