A párom mostanában stresszes amely kihat a szexuális életünkre, hogyan kezeljem?

Lehet, hogy csak én fújom fel, hozzátenném, hogy mindössze kb. 1 hete áll fenn a probléma, amúgy imádja a szexet, intimitást, számomra ezért is nehezen kezelhető és furcsa a szitu. Az történt, hogy nem igazán áll fel neki, vagy csak nagyon nehezen alapjáraton meg mindig áll amikor pl. ott vagyok mellette, múltkor szex közben is berakta és lekonyult, és hiába verem vagy bármi, nehezen áll fel. Ennek okát is tudom, tehát nem ez a kérdésem. Az oka, hogy 25 évesen nem igazán tudja mit kezdjen az életével, vannak ugyan tervei de a jelenlegi helyzetben pályakezdőként pár hónapja nem talál állást, így nem gyűlik a pénze, amely kellene a tervei megvalósításához. Minderre rájön az is, hogy hónapok óta nem tud rendesen edzeni, hiszen konditermek zárva, itthoni körülmények között meg nem tudja ugyanazt a szintet hozni. Ez is zavarja nem érzi valami jól magát a bőrében, meg azt mondja szerinte nem halad az élete semerre. Eléggé befordult, ami nem látszik rajta alapvetően, csak amikor szexre kerül sor. Előtte tudom hogy sokat masztizik (pl. napi 1),de azt mondja egy kis ideje ahhoz se nagyon van kedve,így ritkábban.

Sajnos az a gond, hogy bármit írok, mondok neki valahogy rossz néven veszi, pedig a szándékom abszolút jó lenne, de szerinte csak ráteszem a nyomást meg ideget azzal hogy kimondom, hogy jó lenne ha kezdenénk ezzel valamit...

Engem azért is zavar ez, mert eddig gumiztunk, viszont pont pár napja kezdtem el tablettát szedni, végre megkapta ő is amire vágyott, érdekes, hogy néha panaszkodott a gumi miatt de egyszer sem volt gond miatta, mindig teljesített, aztán most, hogy végre lehetne szabadon szeretkezni, itt van ez a baja meg rossz passzban van... Azt hittem majd örülni fog neki, mondta is h várja már így, én is várom, de ez baromira frusztráló, de nem gondol rá hogy nekem is "gond" nem csak neki, de csak a saját szemszögéből nézi. És amikor tényleg jo szandekkal megkerdezem, hogy most akkor egészen addig rossz passzban lesz meg ez lesz a helyzet amíg pl. fel nem oldják a korlátozásokat meg nem lesz munkája?! Ki tudja az mennyi idő, oké, lehet ez megoldodik nála pár nap alatt de azért hónapokig remelem nem ez lesz. És erre is olyan flegmán válaszol, hogy azon se haborodhatnek fel ha ez lenne még x ideig, meg h honnan tudja ő mikor lesz jobb. Basszus, szerintem engem is meg lehet erteni, de ugx erzem hiaba akarok neki segitemi nem hagyja.

Pedig engem elsősorban az ő lelki világa érdekel, amiatt aggódok inkább, hogy segítsek rajta, hogy ne aggasszák ezek a dolgok, mondtam h beszélje ki magából, de lerendezte 5 mondatban. Mintha nem értené meg h a szex csak masodlagosan erdekel engem, jobban aggódok a lelke miatt.

Hogyan kezelhetném jól ezt a helyzetet, hogy ne rakjam rá a plusz nyomást, meg hogyan legyek vele megerto amikor ennyire ellenseges ha ez szóba kerül?!